A számvitel és a controlling integrációja elkerülhetetlen
Nyírő Orsolya
A már régóta tartó digitalizáció mellett az SAP S/4HANA sürgető bevezetése, az emiatt szükséges kompetenciák fejlesztése és az Európai Unió fenntarthatósági céljaihoz kapcsolódó EU Taxonomy szabályozás ad kiemelt feladatokat a számviteli terület számára – mutatta ki a Horváth csoport német nyelvterületen végzett felmérése. Összefoglaló magyar tapasztalatokkal kiegészítve.
1. A digitalizáció kikényszeríti az együttműködést
„Az információs technológia átalakítja a munkavégzés módszereit, folyamatát, rendszereit. Az aktaszerűséget felváltja az adat- és adatbázisszemlélet. Tucatjával jöttek létre új feladatok, s tűntek el régiek. Az új feladatok gyökeresen eltérnek a régiektől, s új lehetőségeket kínálnak.” – írta 2020. júniusi cikkében Radó István az IFUA Horváth ügyvezetője. Az SAP R/3 S/4HANA-ra történő leváltási határidejének közeledtével a kérdés még aktuálisabbá vált. Vajon hogy viszonyulnak a számviteli terület vezetői ezekhez a kihívásokhoz?
Ahogy az alábbi grafikon is szemlélteti, a számviteli vezetők a digitalizációnak és az annak nyomában megjelenő területi integrációnak tulajdonítják a számviteli területen elért hatékonyságnövelést és minőségjavítást.
A számviteli és a controlling terület együttműködésének legfőbb tartópillére az adatmodellek harmonizálása és szabványosítása. A közös adatok és rendszerek használata csökkenti a folyamatok bonyolultságát, a jelentéstételre fordított erőfeszítést, valamint további lehetőségeket teremt a folyamatok hatékonyságának javítására is.
Régebben jelentős többletmunkát jelentett mind a számviteli, mind a controlling területen, hogy az előállt adatokat külső és belső beszámolók céljából a számukra megfelelő struktúrába rendezzék, harmonizálják, majd az esetleges eltéréseket elemezzék, részletesen magyarázzák. Ráadásul ezek a lépések nem egyszer a rendszereken kívül zajlottak, átláthatatlan Excel-fájlok dzsungelében. Az egységes pénzügyi adatmodell segítségével a számviteli és a controlling területen dolgozó kollégák „egy nyelven” kezdenek el beszélni. Erősödik egymás kölcsönös megértése és intenzívebbé válik az információcsere is, így az előbb felsorolt időigényes feladatok radikálisan csökkennek.
Azt azonban fontos kiemelni, hogy a hatékony és gyors párbeszéd érdekében az „új közös nyelvet” először el kell sajátítaniuk a kollégáknak. A számviteli területen dolgozó munkatársaktól idővel elvárás lesz a „controllingos fejjel” való gondolkodás, a módszertani alapismeretek, de mindenekelőtt a tanulási hajlandóság. A munkatársak ezirányú motiválásában és a szakmai fejlődés támogatásában a vállalati-, és szervezeti vezetőknek is nagy felelőssége lesz.
A felmérés alapján hasonló képet kapunk a számviteli vezetők által megélt szervezeti átalakuláshoz kapcsolódó kihívásokban:
A kérdőívből kiderült az is, hogy a vezetők hogyan priorizálják a számviteli munkatársaktól elvárt kompetenciákat:
2. S/4HANA, mint az együttműködés mozgatórugója
2027-től az SAP leállítja az SAP R/3 jelenlegi támogatását, ezért az SAP-t használó vállalatoknak egyre sürgetőbb lesz az átállásra való felkészülés. Kimondhatjuk, hogy az SAP S/4HANA önmagában megteremti a számvitel és a controlling terület harmonizációját, már ami a technológiai részt illeti, miközben elkerülhetetlenné teszi azt a szervezeti oldalon is. Az SAP S/4HANA Finance egyetlen redundanciamentes adatmodellben kombinálja össze a Controlling (CO), a Financials (FI), az Asset Accounting (AA), a Material Ledger (ML) és a Profitability Analyses (CO-PA) modulokat. (https://www.horvath-partners.com/hu/top-temak/sap-s4hana ) Segítségével a számviteli és a controlling területen dolgozó kollégák már valós időben érhetik el a riportok, az eredménykimutatások, a mérlegek és a cash flow számítások adatait.
Az IFUA Horváth szakértői S/4HANA zöldmezős bevezetési projektek során azt tapasztalták, hogy már a bevezetés első fázisától kezdve – ami célszerűen a jövőbeli folyamatok felvázolását jelenti – a nagyléptékű változások elfogadására, az új folyamati lépések átgondolására, megértésére, a rendszer megtanulására és fokozott kooperációra van szükség a számviteli területek részéről.
A felmérésből megtudtuk, hogy több számviteli vezető gondolja úgy, hogy az új technológia bevezetése kényszeríti ki a területek integrációját, mint fordítva.
3. Háttérbe szorult digitalizációs irányok
A számviteli területen nagy lehetőségek rejlenek az egyes folyamatok robotizálásában (pl. számlaadatok felismerésénél, rendszerbe történő feltöltésénél az eltérő - interfésszel esetleg nem összekapcsolható - rendszerek közti adatok átadásában, stb.), ami a közös adatmodellek mellett tovább segíti a terület gyorsaságát és hatékonyságát.
Tapasztalataink szerint ezek a projektek most szünetelnek, hiszen a legtöbb vállalat (főleg a már jelenleg is SAP-t használók köre) tudja, hogy új ERP rendszer bevezetése előtt áll, és annak befejezéséig új robotizált megoldást már nem érdemes a meglévő rendszerek közé kiépíteni.
Ezt a tendenciát a felmérés is egyértelműen alátámasztotta: a megkérdezett számviteli vezetők szerint az elmúlt időszakban a mesterséges intelligencia (pl. gépi tanulás), a robotika és a big data sokkal kisebb szerepet játszott a digitalizációs célok elérésében, mint az ERP-projektek.
A fenntarthatóság, mint új adatszolgáltatási kihívás
A vállalatvezetők az elmúlt időszakban a digitalizáció mellett a fenntarthatósági kérdésekre fektettek kiemelt hangsúlyt. Biztosak lehetünk benne, hogy ez a témakör a következő években sem fog lekerülni a palettáról.
„Az Európai Unió a klímacélok és egyéb fenntarthatósági célok megvalósításához olyan szabályozási környezetet dolgozott ki (illetve dolgoz ki jelenleg is), mely az átláthatóság érdekében elvárja a vállalatoktól, hogy beszámolót készítsenek a működésük fenntarthatóságáról. Ezek az elvárások a következő években komoly kihívást fognak jelenteni a hazai cégeknek is” – hívták fel a figyelmet az IFUA Horváth szakértői egy januári t cikkükben (https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220120/ujabb-komoly-hazi-feladatot-kaptak-a-vallalatok-be-kell-szamolniuk-a-fenntarthatosagukrol-521823#), amelyben az Európai Unióban az ún. EU Taxonomy által kötelezővé tett ESG követelményrendszerről olvashatunk.
A tanulmányban feldolgozott válaszok arra mutattak rá, hogy csak minden második vállalat fogja tudni közvetlenül a rendszereiből kinyerni a fenntarthatósági jelentésekhez szükséges információkat, amelyeket az új EU taxonómia követel meg tőlük. (Amennyiben kíváncsi rá, hogy az Ön cége érintett-e az EU taxonómiai jelentéskészítésben, látogasson el honlapunkra, és használja az IFUA Horváth által készített kalkulátort: Fenntarthatósági közzétételi kötelezettség kalkulátor )
Meglátásunk szerint az új ERP rendszer bevezetése megfelelő alkalom arra is, hogy az EU Taxonomy által előírt információk helyét kialakítsuk a controlling és számviteli struktúrákban.
Fel van tehát adva a lecke a számviteli területnek. Már önmagában egy ERP rendszer bevezetése vagy cseréje is feszített tempót diktál, s emellé az egyéni kompetenciák fejlesztésére és a szervezeti átalakulások támogatására is hangsúlyt kell fektetni. És akkor még nem is beszéltünk az újonnan megjelenő külső jelentéstételi kötelezettségekről.
Izgalmas évek állnak a szakma előtt. Kíváncsian várjuk, hogy a jövő évi felmérésben milyen tapasztalatokról fognak beszámolni a számviteli vezetők.
A szerző tanácsadó
A felmérésről:
A Horváth csoport, melynek az IFUA Horváth is tagja, a DACH régió (Németország, Ausztria, Svájc) több mint 100 nemzetközi vállalatának számviteli vezetőjét kérdezte meg a számviteli terület aktuális céljairól, trendjeiről és sikertényezőiről. A kérdőívben, melyben 20 iparág képviseltette magát (legnagyobb arányban a gép-, és autóipar, valamint a pénzügyi szektor), olyan kérdésekre, témakörökre fókuszáltak, mint:
a számvitel terület digitalizációja
a számvitel szervezeti változásai
a változások rendszer- és adatkezelésre gyakorolt hatásai
a számviteli terület és a fenntarthatóság kapcsolata, azaz az új EU taxonómia rendeletnek való megfelelés