A működő tőke jellemzően felsővezetői figyelmet kap a vállalatoknál, de nem minden esetben szerepel a legfontosabbnak tekintett teljesítménymutatók között. Ahol ezt mégis konzekvensen mérik, ott az elmúlt üzleti év adatait vizsgálva jellemzően negatív irányba mozdultak el az értékek, mind a kintlévőségek, mind pedig a készletek által lekötött tőke esetén.
A működőtőke-menedzsment fontossága egyértelműen növekszik a gazdasági bizonytalanságok és a további krízisek veszélye miatt. Emellett a vállalatokon belüli költségoptimalizálási és átalakítási kezdeményezések, valamint a megnövekedett beruházási költségek előteremtése jelent motivációt. A felmérés résztvevői az okok között említették még azt is, hogy a kamatláb-növekedések következtében megdrágultak a hitelezési költségek, a különböző partnerek fizetési kockázatai nőttek, valamint az ellátási láncok továbbra sem stabilak.
Az egyes vállalatok elvárásai különbözőek lehetnek, azonban a likviditási helyzet javítása a legtöbb helyen fontos. Jelenleg négyből három vállalat már aktívan tesz az ide tartozó mutatók javításáért. Ezek jellemzően a szállítók felé fennálló kötelezettségek, a készletek által lekötött tőke, valamint a vevők kintlévőségei szerint csoportosíthatóak, azonos fontosságú kategóriákként.
A megtett intézkedések jellemzően nem hozzák az eredetileg elvárt eredményeket. A megvalósítást különböző tényezők akadályozzák, különösen az átláthatóság, az elkötelezettség és az erőforrások hiányoznak. Problémát okozhat továbbá, ha nem egyértelműen határozzák meg a működőtőke-menedzsmenttel kapcsolatos felelősségi köröket, valamint az egyes mutatók pontos mérési folyamatát és célértékeit. Az sem segít, ha nem megfelelő az egyéni ösztönzés.
Egyértelműen negatív változás figyelhető meg az elmúlt üzleti év adatai alapján a működőtőke-menedzsment területén, mind a kintlévőségeknél, mind pedig a készletek által lekötött tőke esetén.
A vevői kintlévőségeket (DSO) vizsgálva minden második vállalat az adatok romlását tapasztalta, vagyis nőtt annak átfutási ideje, hogy egy értékesített termék ellenértékét megfizessék a vevők. Az értékek stagnálását, vagy azok növekedését minden negyedik vállalat tapasztalta. Ennek fő okai a vevők késedelmes teljesítésében, valamint azok átmeneti vagy tartós fizetésképtelenségében keresendő. Fontos kiemelni, hogy a hosszabb fizetési határidőt a vevők jelentős előnynek tekintik a szállító partnereik kiválasztásánál.
A készletekben lekötött tőkét vizsgálva (DIO) a válaszadók 55%-a tapasztalt negatív tendenciát, azaz a készletek értékének növekedését. Stagnálásról és csökkenésről egyaránt 20-20% számolt be. Ennek két főbb oka, hogy a vevői megrendelések hektikusak, illetve a cégek biztonsági készleteket építenek ki a bizonytalan ellátási láncok miatt. Fontos tényező az is, hogy alacsonyabb árak érhetőek el, ha a vállalat egyszerre nagyobb mennyiségeket rendel, ezáltal magasabb átlagos készletszinteket tart.
A beszállítókkal szemben fennálló tartozások szempontjából nem tapasztalható negatív tendencia. Csak minden 4. vállalat számolt be arról, hogy a beszállító partnerek rövidebb fizetési határidőt várnak el. Körülbelül 40% stagnálásról, 30% pedig javulásról számolt be ezen a területen. A kategóriában elért eredmények jellemzően a beszállítókkal való szerződések újratárgyalására, az esetleges vevői erőfölény kihasználására vezethetőek vissza.
Kihívások és lehetséges megoldások
A kiterjedt intézkedések ellenére is csak visszafogott eredményekről számoltak be az érintett vállalatok a működőtőke-menedzsment területén. A vevő partnerek kintlévőségeit vizsgálva átlagosan csupán 5%-os, a készletek által lekötött tőke esetén 7%-os, a beszállítók által nyújtott fizetési határidők terén pedig csak 4%-os javulást jelentettek.
Az, hogy az eredmények csak egyszámjegyűek, többek között az alábbi okokra vezethető vissza:
- jellemzően rendkívül egyszerű, nem megfelelő eszközök használata a működő tőke elemzésére és kontrolljára (jellemzően Excel alapon)
- kevés erőforrás a konkrét javító intézkedések végrehajtására és nyomon követésére
- alacsony fokú hajlandóság a működő tőke aktív és konzisztens menedzselésére
- átláthatóság hiánya a témában
- manuálisan, jelentős erőforrásigénnyel előállítható riportok és adatgyűjtési folyamatok
- vezetői szinten nem egyértelműen meghatározott objektív célkitűzések és számon kérhetőség.
Ezzel szemben a valóban hatékony működőtőke-menedzsment eléréshez az alábbi összetevők ajánlottak:
- Átfogó program definiálása működőtőke-menedzsmentre, beleértve az egyértelműen kijelölt célokat, az ezek mérésére használt objektív kulcs teljesítmény mutatókat, valamint az érintett kollégák elköteleződésének növelését. Vezetői szinten támogatni szükséges a reaktív viselkedésről az aktív megközelítésre való átállást és a közös vállalati célok szem előtt tartását.
- Az elérhető javító eszközöket és azok hatásának átláthatóságát biztosítani kell a program résztvevői számára, ideális esetben a vállalat minden dolgozója részére. Ezáltal világossá válik, hogy a fellépő kihívásokat hogyan lehet gyorsan és hatékonyan kezelni a vállalat minden szintjén.
- Egyértelmű felelősségi körök meghatározása a teljes értkéklánc mentén. Fontos a célok összehangolása, hogy a programban résztvevők ne veszítsék el a fókuszt a különböző osztályok között fellépő, esetlegesen ellentétesen ható intézkedések miatt.
- Az implementált intézkedések folyamatos ellenőrzése és irányítása, a megfelelő időben történő beavatkozás kiemelten fontos.
- A digitalizáció és automatizáció lehetőségeinek maximális kihasználása. Az adott iparágon belüli, már bizonyított fejlesztések biztos fogódzót nyújthatnak a területtel még csak ismerkedő vállalatok számára is.
Gyakorlati példák, benchmarking adatok
Egy alkatrészeket gyártó ipari vállalat készletezési problémákkal kereste fel a Horváth csoportot. A készleten levő cikkeket, valamint a korábbi időszak mozgásadatait a saját fejlesztésű készletelemzési eszközünkkel vizsgáltuk meg, átfogó képet kapva a lekötött tőke értékéről és a beállított készletszintek megalapozottságáról. Világossá vált, hogy a vállalat szuboptimális készletszinteket tart. A teljes ellátási lánc működésének részletes megismerését követően, a valós gyökérokokra fókuszáltunk, nem pedig a pillanatnyi készletszint csökkentésére. Az ellátási lánc egyes résztvevői a megfelelő készletszintek megállapításához nem rendelkeztek elegendő információval, ez különböző megoldásokkal jelentős fejlődésen ment keresztül a projekt során. Végeredményben körülbelül 12-15%-os készletérték csökkenést sikerült elérni.
Egy, az energetikai piacon aktív szolgáltató vállalat jelentős ellátási problémákat tapasztalt az egész piacát megrázó „poszt covid sokk” miatt. A Horváth csoport közreműködését kérték a jelenlegi teljes készletállomány felülvizsgálatához, valamint a meglévő készletkategóriák pontosabb definiálásához és a készletszintek ésszerű beállításához. Egy folyamatosan frissülő, életközeli példákkal alátámasztott szabályozás elkészítése, az új készlet- és raktárgazdálkodási szervezet kialakítása, valamint egy KPI Dashboard bevezetése segít hozzájárulni a kitűzött működőtőke optimalizálási célok eléréséhez.
Szerző:
dr. Kő Tamás, vezető tanácsadó
A tanulmányról
A Horváth csoport a tanulmány elkészítéséhez 9 különböző szektorból közel 150 vállalatot kérdezett meg arról, hogy milyen elvárásaik vannak a működőtőke-menedzsmenttel kapcsolatban, és milyen aktuális fejlemények történtek ezen a területen.
