2022-es MNB zöld ajánlás: felkészül a hazai bankszektor

Huba Eörs, Kupás Zoltán, Varju Bálint

A tavaly kiadott dokumentum felülírásával tovább részletezi a felügyelete alá tartozó hitelintézetekkel szemben támasztott fenntarthatósági elvárásait az MNB, immár hosszabb távú iránymutatásokat is megfogalmazva. A bankoknak környezeti kockázatok kezeléséért felelős egységet javasolt felállítaniuk, és hamarosan képesnek kell lenniük különféle kategóriák szerint számszerűsíteni a tevékenységükhöz kapcsolódó üvegházgáz-kibocsátást. Az átfogó ajánláscsomag a banki tevékenység számos területét érinti: kiterjed szervezeti felépítésre, irányítási gyakorlatra, emberi erőforrásra, a hitelezési folyamat gyakorlatilag minden szakaszára, adatmenedzsmentre, kockázatkezelésre, portfóliómenedzsmentre, működésre, közzétételekre. A követelményeket az alábbiakban foglaljuk össze.

Jelentős szabályozói változások előtt állnak a pénzügyi szolgáltatók világszerte fenntarthatóság tekintetében, így a magyarországi bankok is. Ennek nyomán a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrégiben közzétette a fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásait, hogy a bankok felkészülését segítse a várható szabályozói változásokra. Ezek az ajánlások egyelőre jogszabályként nem jelentek meg, a nemzetközi szabályozások által koordinált zöld átállásra való felkészülést hivatottak elősegíteni a hazánkban működő hitelintézetek körében a végleges szabályozói eszközök elkészültéig. Az elvárások megfogalmazásán túl a jegybank feltehetően belátható időn belül megkezdi a megfelelés vizsgálatát is.

A dokumentum a korábbi MNB-ajánlások mellett - amelyek közül sok ezúton elvárássá vált - erősen épít az uniós szintű útmutatásokra: mintájául az Európai Központi Bank vonatkozó rendelkezései[1] (noha azok hazánkra eurozónán kívüli tagállamként közvetlenül nem alkalmazandóak) szolgálnak; emellett implementálja az Európai Bankhatóság:

  • 2021-es ESG kockázatkezelésről és felügyeletről szóló jelentését;[2]
  • belső irányítási ajánlását;[3]
  • 2020-as hitelnyújtásról és -monitoringról szóló iránymutatás[4] fenntarthatósági vonatkozásait.

Az MNB keretrendszerként javasolja az ENSZ felelős banki irányelvek[5] aláírását, ezzel jelezve az elköteleződést a fenntartható fejlődési célok és a párizsi klímaegyezmény iránt, amelyek teljesítésében kulcsszerepet játszik a karbonkibocsátás csökkentése. Ennek mérését illetően az ISO 14001 Környezetközpontú Irányítási Rendszer vagy a szigorúbb EMAS Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer alkalmazása javasolt.[6]

A finanszírozott (azaz a hitelportfólióhoz köthető) ÜHG-kibocsátás számszerűsítése egyelőre nem elvárás, ugyanakkor a bankoknak ajánlott a portfóliójukban a környezeti szempontból aggályos kitettségeket fokozatosan visszaszorítania. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Európai Unió által a közelmúltban definiált „jelentős környezeti kárt okozó tevékenységek[7] finanszírozása minimalizálandó, így redukálva a finanszírozott karbonlábnyomot. Az MNB ehhez kapcsolódóan karbonsemlegességi terv kidolgozását javasolja, amelynek végcélja a teljes karbonsemlegesség elérése – beleszámolva a finanszírozott kibocsátást is. Kommunikáció terén az is elvárás, hogy a bank információt nyújtson ügyfelei számára az egyes termékeihez, szolgáltatásaihoz fűződő fenntarthatósági szempontokról.

Az ajánlások implementációját az MNB három lépcsőben várja el 2025-ig bezárólag – közülük jellemzően a nem komplex intézkedést igénylőket, illetve a tavalyi dokumentumban már kijelölteket szinte azonnali, idén szeptember 15-i hatállyal.

Szeptember 15-től hatályos elvárások

a. Szervezet

  • Az egyik legkonkrétabb, komplex rövidtávú elvárás - amelyet már tavaly is megfogalmaztak - a fenntarthatóságért, környezeti kockázatok kontrolljáért felelős dedikált szervezeti egység (ESG-központ) létrehozása, vagy ilyen felelősségi körrel rendelkező felsővezető (chief sustainability officer) kijelölése. Ezzel az a cél, hogy szervezetileg biztosítva legyen a környezeti szempontok megjelenése stratégiai szinten.
  • Az újonnan kialakított szervezeti egységet természetesen integrálni szükséges a meglévő folyamatokba (hatás- és feladatkörök definiálása, jelentési kötelezettségek kijelölése, SLA-k stb.), amely rengeteg tervezést és ahhoz szükséges szakértelmet igényel a bank részéről.
  • Javasolt, hogy a fenntarthatósági vezető számoljon be az általa vezényelt tevékenységről a bank irányítási testülete számára, negyed- vagy féléves rendszerességgel.

b. Hitelezési politika és portfólió

  • Az MNB elvárása szerint a hitelezési politikában definiálni kell azon tevékenységek, projektek körét (és kritériumait), melyek környezeti szempontból fenntartható finanszírozási célnak minősülnek a banknál. Ez a kiemelkedő jelentőségű feladat az egyes pénzintézetekre van bízva, kiemelve, hogy van lehetőségük meglévő standardokra hivatkozni. (Kiindulópontként szolgálhat az Unió taxonómiai rendelete[8].)
  • Kevéssé definiált elvárás, hogy a bankoknak a fenntarthatósági szempontból aggályos (fokozott éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatot hordozó) kitettségekre kiemelt figyelmet szükséges fordítaniuk. Ez a gyakorlatban jelentheti például speciális monitoring eszköz alkalmazását.

c. Kockázatkezelés

  • A környezeti kockázatok számszerűsítése, KRI-k (fő kockázati mutatók) kialakítása terén egyelőre az MNB megelégszik az azokért tett lépésekkel, a kockázatkezelési politikába ugyanakkor javasolt az éghajlatváltozással járó és egyéb környezeti kockázatok beépítése. Ezzel kapcsolatban - párhuzamosan a rendelkezésre álló adatok mennyiségének és minőségének javulásával - folyamatos fejlődést vár el a jegybank.
  • Noha - ahogy az MNB is hangsúlyozza - a környezeti kockázatok más kockázattípusokkal szorosan összefüggenek, azok elemzése és kezelése történhet utóbbiaktól elkülönítve is; a kockázatkezelés módjának ugyanakkor minden esetben lekövethetőnek kell lennie a belső szabályzatokban.
  • Újdonság, hogy ESG minősítő vagy egyéb külső szolgáltató környezeti kockázatok méréséhez és kezeléshez való igénybevételével kapcsolatban más irányadó MNB-ajánlásokkal[9];[10] összhangban javasolt eljárni.

d. Kockázatvállalási folyamat

  • Elvárás, hogy a hitelintézet a kockázatvállalási döntés előkészítése során végezze el az ügyfél környezeti szempontú kockázati átvilágítását, amelyet pozitív elbírálás esetén a későbbiekben rendszeresen meg kell ismételni. A hitelaktának ezen vizsgálatok eredményét is tartalmaznia kell.
  • A bankoknak ismernie szükséges: 
    • az egyes ügyfelek hatását a környezetre (pl. karbonkibocsátás), a tevékenységük által okozott esetleges károkat,
    • a környezet hatását az ügyfelekre, esetleges sebezhetőségüket,
    • az ügyfelek hozzáállását ezen hatások kezeléséhez.
  • Új elvárás továbbá a környezeti kockázatok csökkentésére vonatkozó szerződési és folyósítási feltételek kikötése, amelyek szintén a hitelakta részét kell, hogy képezzék.
  • Emellett ajánlott olyan - meg nem határozott - módszerek, eljárások alkalmazása, amelyekkel ellenőrizhető, hogy a finanszírozott projekt vagy tevékenység valóban a vállalt fenntarthatósági paraméterekkel valósul meg. Ez a gyakorlatban vélhetően a releváns jellemzők szerződéses rögzítését, illetve azok teljesülésének nyomon követését jelenti.

e. Adat, tudás, információáramlás

  • Elvárás, hogy a bank vezető testületének tagjai megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a környezeti kockázatokról. Ennek érdekében az MNB a vezető testület tagjai, valamint egyéb kulcspozíciót betöltő személyek (pl. ESG egység vezetője, kontrollfunkciót ellátó területek vezetői) ilyen irányú képzését javasolja, amelyhez megfelelő mennyiségű pénzügyi és humán erőforrás biztosítására van szükség.
  • Mivel a környezeti szempontok becsatornázását jelenleg adathiányok akadályozzák, elvárás a bankokkal szemben ezen adathiányok azonosítása, az adatigények pontos meghatározása, illetve tervek kialakítása a hiányok megszüntetésére. Ezen adatokat integrálni szükséges a meglévő belső adatszolgáltatási rendszerekbe.

f. Karbonkibocsátás

  • Saját működés terén az idei évre vonatkozó elvárás
    • a tevékenységből eredő közvetlen ÜHG-kibocsátás (Scope 1 / 1. alkalmazási kör), valamint
    • a megvásárolt energiához kapcsolódó közvetett ÜHG-kibocsátás (Scope 2 / 2. alkalmazási kör)

számszerűsítése. Változás, hogy a Scope 3 kibocsátás mérése csak jövőre – 2023 közepétől, ld. alább - lesz elvárás.

Középtávú elvárások

A tavaly közzétett ajánláshoz képest jelentős újdonság, hogy néhány éves időtávra vonatkozó elvárásokat (köztük olyanokat is, amelyeket a tavalyi dokumentum idénre jelölt ki) is megfogalmaztak, ezzel is segítve a szektor felkészülését.

2023. július 1-től

  • Jövő évtől a bankoknak ki kell dolgozniuk a kockázatok mérésére és mérséklésére használt eljárásokat, eszközöket és módszereket.
  • Központi elvárás, hogy az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület felügyeletet gyakoroljon a bank éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatait illetően is.
  • A kockázatikontroll-vezetővel szembeni elvárás, hogy átfogó, ugyanakkor érthető módon tájékoztassa az irányítási testületet a környezeti kockázatokról; javasolt továbbá, hogy a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület számára minimum éves rendszerességgel - a megfelelőségi biztos, megfelelési vezető, kockázati kontroll vezetője, illetve belső ellenőr által - készített jelentés térjen ki a környezeti kockázatokra is.
  • A hatékony adatszolgáltatás érdekében ajánlott megvizsgálni, hogy az információs és informatikai rendszerek alkalmasak-e környezeti adatok (különös tekintettel a taxonómiai rendelet 8. cikkére, az SFDR[11]-re, valamint az ingatlanfedezetek energetikai jellemzőire) gyűjtésére, kezelésére.
  • Javasolt a munkavállalók rendszeres, differenciált képzése a bank tevékenységét érintő környezeti, éghajlatváltozási kockázatokról. Ennek praktikus célja, hogy valamennyi alkalmazott ismerje, milyen feladatok hárulnak rá ezen kockázatok kezelése során.
  • A karbonkibocsátás mérése terén is elvárás az előrelépés. Jövőre a Scope 3 (más közvetett) kibocsátást is számszerűsíteni kell, a finanszírozott kibocsátás megadására azonban továbbra sem lesz szükség – noha hitelintézeteknél utóbbi mellett eltörpül a saját működéshez kapcsolódó kibocsátás.

2025. január 1-től

  • Elvárt lesz, hogy a hazai bankok a környezeti kockázatok kezelésére különféle kockázatmérséklési technikákat alkalmazzanak. Többek közt a javadalmazási gyakorlat kialakításával is előmozdítandók a fenntarthatósági törekvések: jó gyakorlatként említik fenntarthatósági KPI-ok beépítését a javadalmazási politikákba.
  • A környezeti kockázatok mérésére, kapcsolódó adatszolgáltatásra vonatkozó elvárások harmadik szakasza (az adatigények felmérését, majd az információs rendszerek felülvizsgálatát követően) egy átfogó adattaxonómia felépítése.
  • A limitrendszer kialakításakor törekedni kell arra, hogy az elősegítse a környezeti célkitűzések teljesülését. Ehhez kapcsolódó feladat a megállapított limitek túllépése esetén követendő eljárások kidolgozása.
  • A finanszírozási termékek árazása során érdemes figyelemmel lenni a környezeti kockázatokra is, különös tekintettel arra, hogy nem csak az üzleti tevékenység lehet hatással a környezetre, hanem fordítva is (pl. aszály, árvizek, közvetett kockázatok - többek között technológiai átállás). Ezen kockázatoknak a banki tevékenység minden terén (pl. hitelkockázati étvágy, üzleti stratégia) meg kell jelenniük, kiemelten:
    • Információszolgáltatási igények ügyfélminősítéshez; ügyfélminősítés
    • Fedezetértékelés (kockázatvállalás előtti és utólagos).
  • Ajánlott a környezeti kockázatok monitorozását lehetővé tevő mérőszámok és eljárások alkalmazása ügylet-, ügyfél- és portfóliószinten.
  • A portfóliót illetően javasolt megkülönböztetni a környezetileg fenntartható kitettségeket, amelyek megfelelnek a bank által a már említett módon lefektetett fenntarthatósági kritériumoknak. A későbbiekben az EU taxonómia tervezett bővítése[12] nyomán várhatóan a semleges és a környezetileg kártékony kitettségek jelölése is elvárt lesz.
  • A környezeti kockázatok elemzéséhez, értékeléséhez az MNB stressztesztelés, érzékenységvizsgálat vagy forgatókönyv-elemzés végzését javasolja. Utóbbihoz ajánlott tudományosan megalapozott szcenáriókból (pl. IPCC[13], IEA[14] által készítettek) kiindulni.

Várható közzétételi kötelezettségek

  • Az MNB a dokumentum céljával összhangban felszólítja a bankokat, hogy mielőbb kezdje meg a rájuk vonatkozó közzétételi követelményekre való felkészülést; kiemelve közülük a legsürgetőbbeket.
  • Az NFRD[15] (az EU nem pénzügyi közzétételi irányelve) és a magyar számviteli törvények által meghatározott hitelintézeteknek évről évre bővíteniük kell a nyilvánosságra hozott adatok körét az (EU) 2021/2178 rendelet[16] szerint:
    • Idei évtől a 10. cikk (3) bekezdésében foglaltakkal
    • 2024-től a 10. cikk (5) bekezdésében foglaltakkal
    • 2025-től a 9. cikk (3) bekezdésében foglaltakkal
    • 2026-tól az V. melléklet 1.2.3. és 1.2.4. pontjaiban foglaltakkal.
  • Az MNB felhívja a figyelmet, hogy a CSRD (az EU fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelve) nagyban szigorítani fogja[17] a hatályos NFRD szerinti közzétételi követelményeket; továbbá az érintetti kör bővítése is várható. Ehhez kapcsolódóan ajánlott a CSRD rendelkezéseinek magyar jogszabályokba való implementálásának nyomon követése.
  • Az MNB javasolja továbbá a bank fenntarthatósági közzétételeinek folyamatos, aktív fejlesztését, tekintettel a vonatkozó szükségletek, elvárások gyorsütemű változására.

Konklúzió

Ezekben az években a zöld törekvések térnyerésével a finanszírozási szektor felé támasztott ESG - elsősorban környezeti fenntarthatósági - elvárások jelentős, folyamatos változáson mennek át, egyre szigorodva, aminek nyomán a piaci szereplőkre számos teendő vár – kezdve ezen iránymutatások nyomon követésével.

Mindez ugyanakkor nem csupán a jövő generációi, a természeti környezet védelme, vagy egyéb távoli és nemes célok érdekében fontos: amennyiben a hitelintézetek – más piaci szereplőkkel egyetemben – nem képesek beárazni az éghajlatváltozásból adódó kockázatokat, azt a saját bőrükön érezhetik meg.

Az ezen környezethez való banki alkalmazkodás támogatásában példamutató az MNB szerepvállalása. A javaslatok eredményes és hatékony implementációja ugyanakkor mindenképp jelentős kihívás elé állítja a bankszektort.

Az ajánláshoz kapcsolódóan az MNB összeállított egy azt kiegészítendő zöldpénzügyi tudástárat: https://mnb.hu/letoltes/zold-ajanlas-tudastar.pdf

A teljes dokumentum itt érhető el: https://www.mnb.hu/letoltes/10-2022-zold-ajanlas.pdf

Szerzők:

Huba Eörs partner

Kupás Zoltán tanácsadó

Varju Bálint tanácsadó gyakornok

FORRÁSOK:

[1] https://www.bankingsupervision.europa.eu/ecb/pub/pdf/ssm.202011finalguideonclimate-relatedandenvironmentalrisks~58213f6564.en.pdf

[2] https://www.eba.europa.eu/sites/default/documents/files/document_library/Publication
s/Reports/2021/1015656/EBA%20Report%20on%20ESG%20risks%20management%20and%20supervision.pdf

[3] https://www.eba.europa.eu/sites/default/documents/files/document_library/Publications/Guidelines/2021/EBA-GL-2021-05%20Guidelines%20on%20internal%20governan
ce/translations/1021321/GL%20on%20internal%20governance%20under%20CRD_HU.pdf

[4] https://www.eba.europa.eu/sites/default/documents/files/document_library/Publications/Guidelines/2020/Guidelines%20on%20loan%20origination%20and%20monitoring/884283/EBA%20GL%202020%2006%20Final%20Report%20
on%20GL%20on%20loan%20origination%20and%20monitoring.pdf

[5] https://www.unepfi.org/banking/bankingprinciples/

[6] https://ec.europa.eu/environment/emas/pdf/leaflets/emasleaflet_hu.pdf

[7] https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/business_economy_euro/banking_and_
finance/documents/220329-sustainable-finance-platform-finance-report-environmental-transition-taxonomy_en.pdf

[8] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32020R0852&from=EN#d1e1655-13-1

[9] https://www.mnb.hu/letoltes/27-2018-belso-vedelmi-vonalak.pdf

[10] https://www.mnb.hu/letoltes/7-2020-kulso-szolgaltato-igenybevetele.pdf

[11] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:02019R2088-20200712&from=EN

[12] https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/business_economy_euro/banking_and_
finance/documents/220329-sustainable-finance-platform-finance-report-environmental-transition-taxonomy_en.pdf

[13] https://www.ipcc.ch/report/emissions-scenarios/

[14] https://www.iea.org/reports/world-energy-model/sustainable-development-scenario-sds

[15] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32014L0095&from=EN

[16] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:32021R2178&from=EN#d1e615-9-1

[17] https://finance.ec.europa.eu/capital-markets-union-and-financial-markets/company-reporting-and-auditing/company-reporting/corporate-sustainability-reporting_en