Felügyeleti lépések és tervek ESG területen

A Magyar Nemzeti Bank ESG-vel kapcsolatos tevékenységéről, piacformáló szerepéről beszélt Kim Donát, az MNB Fenntartható Pénzügyek Elemzési Osztályának vezetője az IFUA Horváth pénzintézetek számára rendezett ESG-konferenciáján. Összefoglalónk bemutatja, hogyan látja a jelenlegi „zöld” helyzetet a Magyar Nemzeti Bank és milyen intézkedéseket tervez az idei évben.

Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény, Zöld ajánlás

  • Az MNB által meghirdetett tőkekövetelmény-kedvezmény program sikeres ösztönzőnek bizonyult, mivel évről évre nő a programban résztvevő pénzintézetek zöld hitelállománya. A programot eredetileg 2025-ig bezárólag hirdette meg az MNB, ugyanakkor annak sikerére tekintettel jelenleg is folynak az egyeztetések a lehetséges meghosszabbításról, illetve feltételeinek esetleges módosításairól.  
  • A hitelintézetek számára kiadott Zöld ajánlás után az őszi tervek között szerepel egy biztosítói szektor részére szóló Zöld ajánlás kihirdetése is, amelyről a szakmai konzultáció elkezdődött. A biztosítói Zöld ajánlás figyelembe veszi a biztosítói szektor egyedi jellemzőit, ugyanakkor a hitelintézetek számára kiadott ajánlásban foglaltakhoz hasonló elvárásokat, iránymutatásokat fog tartalmazni.  
  • A felügyeleti ellenőrzésben is egyre inkább megjelentek a zöld szempontok, jelenleg átfogó vizsgálatban ellenőrzi az MNB, hogy mennyire teljesítették a hitelintézetek a Zöld ajánlásban megfogalmazott javaslatokat.  

ESG felmérések és zöldadat-szolgáltatások

  • Annak érdekében, hogy a hitelintézetek hatékonyabban tudják felmérni a portfóliójuk ESG kockázatát, az MNB egy ún. ESG minimum kérdőív kialakítását tervezi, amelyről már a nyár folyamán megkezdődhet a konzultáció az érintettekkel. Mivel minden vállalattípus más-más jellegű ESG kockázattal találkozik, ezért kiemelt cél, hogy ez a különbség a kérdésekben is tükröződjön, továbbá, hogy a kockázatok objektívek, validálhatóak és összehasonlíthatóak legyenek. Ennek érdekében olyan tényadatokat terveznek megjeleníttetni a kérdőívben, amelyek visszamérhetőek, akár jogszabályi megfelelésből fakadóan is. A teljeskörűség is fontos szempont a kialakítás során, ugyanakkor a vállalati ESG adatszolgáltatással kapcsolatos adminisztráció minimalizálása is. Mivel nemzetközi viszonylatban és egyes intézményeknél is fellelhetőek ilyen típusú kockázatfeltáró kérdőívek, ezeket a jó gyakorlatokat mindenképpen beépíti az MNB a saját kérdőívébe is.  
  • Az éves Zöld pénzügyi jelentés helyett ősztől negyedévente tervez adatokat publikálni az MNB, annak érdekében, hogy a hitelintézeti vezetők lássák, hogyan teljesítenek a piac többi szereplőjéhez képest. Sokszor a termékfejlesztés gátját is az adja, hogy nem állnak rendelkezésre a szükséges adatok, így a zöld termékek sem fejlődnek megfelelő ütemben. Az MNB célja ezek mentén, hogy szabályozással, programokkal és a rendelkezésére álló adatokkal hagyja, hogy a piaci szereplők kreatívan fejlesszék a termékeiket.  
  • Az adathiány ismert probléma az MNB számára is és komolyan megnehezíti a fenntarthatóság, illetve a fenntarthatósággal kapcsolatos intézkedések, beruházások objektív megítélését is. Az MNB nyitott a párbeszédre, így kockázatkezelés, definíciós kérdések, adatszolgáltatások és termékfejlesztés kapcsán is nyitott a konzultációra a piaci szereplőkkel és a konstruktív fejlesztési javaslatokat igyekszik beépíteni.

Zöld tőkepiac, Zöld termékkereső

  • A befektetési alapok tekintetben Magyarországon alacsony az ESG alapok aránya európai összehasonlításban, így ebben a tekintetben mindenképpen van tér a fejlődésre. Az alacsony részarány egyik oka, hogy az alapkezelőknél hiányoztak, illetve hiányoznak azok a zöld értékpapírok, amelyeket vásárolni lehetett volna a portfolióba.  
  • A tőkepiacra vonatkozó nemzetközi szabályozás is megérkezett időközben, a 2021-ben indult SFDR (Sustainable Finance Disclosure Regulation) iránymutatást ad az alapkezelőknek a „zöld” alapokkal kapcsolatban.  Az SFDR 8-as cikk szerinti alapokkal szemben enyhébb ESG szemlélet az elvárt, míg a 9-es cikk szerinti alapokkal szemben a fenntartható befektetési fókuszt határozza meg a rendelet.  
  • Az MNB Zöld termékkeresője is ezek mentén készült el és indult útjára, amelynek célja, hogy ösztönözze a piacot a keresleti, valamint a kínálati oldalról is. A Zöld termékkereső kialakítása során az IFUA Horváth segítségével sikerült piaci konzultációra hívni a releváns piaci szereplőket és a közös specifikációt követően megkezdődhetett az implementáció. A zöld termékkereső tartalmazza a fenntarthatósági adatokat, a kiemelt pénzügyi adatokat és minden olyan alapinformációt, amely segítséget adhat a befektetési döntések meghozatalában. Az MNB biztatta a még nem csatlakozott szereplőket, hogy fontolják meg a csatlakozást.