Egy nagy cég esetében akár háromnegyed évig is eltarthat az EU taxonómiának való megfelelés az első vizsgálatoktól kezdve addig, hogy riportálni is tudunk, és akkor ez még viszonylag gyors folyamat – hangzott el a 35. Budapesti Menedzsment és Controlling Fórumon. Az ESG szekció tartalmából egy gyakorlati példát is felhasználva azt foglaljuk össze, hogyan néz ki az EU taxonómiának történő megfelelés folyamata.
Az Európai Unió háromféle fenntarthatósági célkitűzéssel foglalkozik az EU taxonómia keretében, ezek a környezetvédelmi, a társadalmi és az irányítási célok. A szabályozás kialakítása során az EU az első körben a környezetvédelemmel kezdett el foglalkozni. Ez hat pillérre épül, amelyek közül az EU kettőt dolgozott ki, az egyik az éghajlatváltozás mérséklése, a másik az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás. Ezek a pillérek hatályosak jelenleg. A másik négy pillér is elkészült, de még nem lépett hatályba. A szabályozás fokozatosan bővül és finomodik a társadalmi és irányítási célkitűzésekkel.
Mint Huba Eörs, az IFUA Horváth ügyvezető partnere elmondta, az EU-taxonómia nem vállalatokat, hanem tevékenységeket néz. Ezeket két részre osztja: vannak olyan tevékenységek, amelyek fenntarthatóak, és olyanok, amelyek nem fenntarthatóak.
Az EU taxonómia vizsgálat első lépése az úgynevezett eligibility, amikor megnézzük, hogy a vállalat tevékenységei relevánsak-e fenntarthatósági szempontból. Ha igen, akkor tovább haladunk a vizsgálattal. A következő lépés a részletes megfelelési vizsgálat, az alignment. Ebben három kritériumnak kell megfelelni. Először is a tevékenységünknek legalább az egyik környezeti célhoz hasznos hozzájárulással kell bírni, másodszor pedig a másik öt pillért nem sértheti jelentősen. Tehát nem lehet egy cél elérését úgy segíteni, hogy másik ötnél meg károkat okozunk. A harmadik kritérium az, hogy a munkabiztonságot és az emberi jogok védelmét ezeknél a tevékenységeknél is biztosítani kell. Ha egy tevékenység ezeken a szűrőkön átment, akkor fog az ehhez a tevékenységhez kapcsolódó Capex, Opex és bevétel fenntarthatónak minősülni.
Tehát ezért a három számért dolgozunk. „A szabályozás már nem írja elő, de ha már idáig eljutottunk, akkor szerintünk ezt az irányításba is érdemes beépíteni. Legyen célkitűzésünk arra, hogy mennyire akarjuk például a fenntartható tevékenységeink arányát növelni. Mire menjen a Capex, hogyan döntsünk a beruházásokról. Így tudjuk biztosítani, hogy a fenntartható tevékenységek aránya növekedni fog” – hívta fel a figyelmet Huba Eörs.
Az ESG-megfelelés vizsgálatakor eligilibility és alignment szempontból is meg kell át kell néznünk az egyes tevékenységeket. Egy konkrét példán bemutatva, először is meg kell határoznunk a tevékenységeket. Az egyik tevékenységünk mondjuk a szén alapú, a másik pedig a napelem alapú villamosenergia-termelés. Ha egy cégen belül végezzük ezeket a tevékenységeket, akkor is külön kell bontanunk őket. Az EU-taxonómia szerint szén alapú tevékenység az eligibility kategóriában nem szerepel, tehát ez nem minősül fenntarthatónak. A napelem viszont szerepel, vagyis az eligibility szűrőn átment. Most jön az alignment rész, és ezen még el tudunk bukni. Ott át kell tekinteni, hogy a klímavédelemhez tényleg hozzájárul-e. Tegyük fel, hogy hozzájárul.
A következő szempont, hogy a másik 5 pillért nem sértheti ez a napelem-tevékenység. Hogy ez mit jelent? Például biodiverzitást. Ha a napelem parkunk természetvédelmi területen van, akkora környezet védelméhez szükséges mérséklő és kompenzációs intézkedéseket szükséges bevezetnünk ahhoz , hogy ez a tevékenység az EU-taxonómia szerint fenntarthatónak minősüljön. Vagy például alkalmaznunk kell a körforgásos elveket. A napelemeknél ez nagyon izgalmas. Az egyik fontos szempont az élettartam, a másik pedig az újrahasznosíthatóság. Napelemeket újrahasznosítani nagyon nehéz, kérdés, hogy olyan technológiával készült-e a napelem, ami újrahasznosítható. És még ezek után is van egy szűrő, amelyen meg tudunk bukni. Ez az alapértékek szűrő, vagyis hogy a minimum szociális és munkavédelmi feltételek biztosítottak-e. Egy példa: ha a napelemeket Kínában egy ujgur munkatáborban készítették, akkor megint meg fogunk bukni. De más körülményeket is mondhatnék, például a korrupció is olyan tényező, ami miatt a napelem nem minősül fenntarthatónak. Tehát nagyon sok szempontrendszeren kell végigmenni, hogy bizonyítani tudjuk, az adott tevékenység az EU-taxonómia szerint fenntartható.
Amit végül kapunk, az három szám. Először az eligibility vizsgálat eredménye három szám, amelyek azt mutatják, hogy a Capexnek, az Opexnek és a bevételnek hány százaléka releváns fenntarthatósági szempontból. A következő lépésben az alignment szerint ugyanebben a három dologban már egy kisebb rész minősül fenntarthatónak, hiszen az alignment-szűrők szerint ki kellett venni bizonyos tevékenységeket a fenntarthatóak közül.
Az, hogy a kapott szám jó vagy rossz, iparágtól és tevékenységtől is függ. Egy gázelosztónál például nagyon alacsonyak ezek a számok, a tevékenységnek csak egy kis része fenntartható. De ha villamosenergia-elosztóról beszélünk, akkor meg nagyon magasak.
A legnagyobb nehézségek a tanácsadó szemével
Stancsics Nóra, az IFUA Horváth vezető tanácsadója, az Energy, Environment & Telecommunication kompetenciaközpont vezetője ezeket a tapasztalatait osztotta meg a BMCF-en:
Az egyik nagyon nagy kihívás, hogy a szervezeten belül ki vigye ezt a témát. „Úgy látjuk, ez egy forró krumpli, mindenki igyekszik eldobni magától” – fogalmazott Huba Eörs. A PR, marketing terület a CSR téma után ezt már nem akarja felvállalni. A feladat potenciális nyertese a HSE (Health, Safety, Environment) és a CFO terület. Egyre többször a CFO-terület irányába billen a mérleg nyelve, és ennek oka az auditálás. A kapott számokat auditálni kell, és az auditálásban a CFO-terület jártas, ott van meg az ehhez szükséges kompetencia.
De ez nem változtat azon, hogy az EU taxonómia riport összeállítása egy nagy csapatjáték. Benne kell lenniük a szakterületeknek, a műszaki területeknek. Rendkívül sok bizonylatot kell előásni, néha több évtizedre visszamenőleg. Nagyon nagy erőfeszítést kíván a szakterületektől, hogy bizonyítani tudjuk, az adott tevékenység valóban átmegy a szűrőkön.
Az EU-taxonómia meghatározott bizonyos tevékenységeket, és a vállalatirányítási rendszer is leképez bizonyos tevékenységeket, de nem feltétlen ugyanazokról a tevékenységekről van szó. Tehát a vállalat controlling rendszere nincs erre felkészülve. Ez riportálási és irányítási szempontból is kritikus. Úgyhogy lehet, hogy a controlling koncepcióhoz, az adatgyűjtési rendszerhez és a tervezési rendszerhez is hozzá kell nyúlni.
További nagyon fontos dolog a Capex kérdéskör. Ez az egész témakör arról szól, hogy a Capex olyan tevékenységekbe áramoljon, amelyek fenntarthatók. Hogyan kell ennek érdekében átalakítani a beruházási folyamatot, a döntési rendszert? Most klasszikusan pénzügyi mutatók alapján hozzuk meg a döntéseinket. Ezentúl a pénzügyi mutatók mellett kellenek fenntarthatósági mutatók is.
Mindez komoly csapatmunka. Maga a felkészülés is, az eligibility és az alignment vizsgálat is nagy erőfeszítést, nagy együttműködést igényel.
Az EU taxonómiát fel lehet úgy fogni, mint egy jogszabályi megfelelést, vagyis úgy, hogy elég megugrani a minimumot. De ez finanszírozási oldalról is kötelező elem lesz. A bankok a finanszírozási döntéseiknél, a kötvénykibocsátásoknál, egyéb forrásbevonásnál el fogják várni, hogy ezeket a taxonómia-számokat produkáljuk. Végül pedig ne felejtsük el a morális részt, azt, hogy ennek a célja összességében jó. Lehet, hogy túl bürokratikus, túl komplex, de arról szól, hogy abba az irányba menjünk, ami a fenntarthatóságot segíti.