Ahhoz, hogy valóban a vállalatunk innovációs motorjává váljon a low-code fejlesztés, fontos ismernünk azokat a jellemző tévhiteket és gyakori csapdákat, amelyekbe sokan beleesnek a bevezetés vagy a használat közben. A következőkben ezeket fogjuk sorban megvizsgálni.
A low-code fejlesztőnek/felhasználónak nincs szüksége alapszintű fejlesztői és folyamattervezési ismeretekre
A low-code fejlesztőnek is ismernie kell az alapvető fejlesztési fogalmakat és azok alkalmazását (pl. változók, értékadás, logikai műveletek, feltételek, ciklusok, függvények, eljárások stb.). Attól függően, hogy milyen komplexitású feladatot kíván ellátni a felhasználó, a szükséges ismeretek mélysége felfele és lefele is változhat.
Ha a low-code fejlesztő nincs tisztában az alapvető folyamattervezési ismeretekkel, akkor az üzleti/technikai folyamat logikai működését nem fogja tudni megérteni. Illetve azt sem, hogy egy vagy több lépés hogyan illeszkedik a működés egészébe.
Végül minden low-code fejlesztési platformnak megvan a saját működési szabályrendszere (pl. általános kezelés, modulok/komponensek konfigurálása, tesztelés stb.), amit szintén ismerni kell a feladat komplexitásától függő mélységben.
A low-code fejlesztés teljesen mentes a kódolástól
Bár a low-code fejlesztés jelentősen csökkenti a kódolás szükségességét, néhány speciális funkció és testre szabás esetén továbbra is szükség lehet programozói tudásra. Hiszen nem szabad elfelejteni, hogy a low-code platformok egy előre definiált funkcionalitást biztosítanak. Ha a platform által biztosított beépített funkcionalitás részben vagy teljesen nem tudja lefedni az elvárt funkciót, akkor ezt (bizonyos határok között) kódolással tudjuk áthidalni.
Ezen a ponton fontos megemlíteni, hogy egyes low-code platformok saját kódolási nyelvvel rendelkeznek. Ez további specifikus tudást igényel a használathoz.
A low-code megoldások csakis a kisebb, induló vállalkozásoknál használhatók hatékonyan
Ezen tévhit eloszlatásához, először a hatékonyságot fontos körbejárni, mint fogalmat. A low-code platformok nagy előnye, hogy az értékes és költséges programozói erőforrásokat jobban ki tudja használni azáltal, hogy az egyszerűbb, üzleti felhasználók által is biztonságosan elvégezhető fejlesztési lépések, feladatok, részfeladatok elvégzését elérhetővé teszik egy felhasználóbarát kezelőfelületen. Így a programozói erőforrás a nagyobb hozzáadott értéket nyújtó és specifikus tudást igénylő feladatokra allokálható nagyobb részben. Ebből az analógiából kiindulva, szinte biztosan tálálunk a fejlesztési folyamatban olyan lépéseket, amelyeket hatékonyan támogathat a low-code platform. Még akkor is, ha nem is fedi le a teljes fejlesztési folyamatot, minden lépésével együtt.
Egy másik megközelítésből megvizsgálva ezt a tévhitet, fontos kiemelni, hogy önmagában a vállalat mérete alapján nem állapítható meg, hogy egy low-code platform bevezethető-e. (Természetesen tapasztalati becslésre alkalmas lehet.) Szükséges megvizsgálni a szóban forgó vállalati működést négy rétegben: folyamatok, adatok, alkalmazások és technológia. Ezen rétegek vizsgálata alapján állapíthatók meg egy low-code platform bevezetési lehetőségei.
A low-code fejlesztés gyengíti az IT csapat szerepét
Ezt a tévhitet részben már az előző pontok is megcáfolták. Azonban az is kimondható, hogy a vállalati architektúra komplexitásának növekedésével arányosan növekedni fog a szükséges fejlesztési erőforrásszükséglet is. (Legyen az külső- vagy belső erőforrás.) Ezt kizárólag a low-code platform nem tudja pótolni.
Biztonsági szempontból kockázatosak
Ez a tévhit gyakran elhangzik a low-code platformok kapcsán. Azonban, ha a kockázat gyökérokaira visszatekintünk, akkor gyakran az adott vállalati szabályozási hiányosságok engedik meg egy kockázatos alkalmazás működtetését. Ha a low-code platform megfelel a nemzetközi és (belső) vállalati standardoknak, akkor alkalmazásának kockázata nem kezelhető kiemeltebb módon, mint bármely más bevezető alkalmazás kockázata.
Nem lehet megfelelni az egyedi üzleti igényeknek
A low-code platformok nyilván rendelkeznek korláttal. Hiszen előre beépített funkcionalitással és bizonyos fokú testreszabhatósággal rendelkeznek. Azonban ma már számos low-code platform elérhető a piacon, ami egy adott működési szegmensre (pl. adatfeldolgozás, dokumentumgenerálás és -kezelés, erőforrásmenedzsment, diagnosztizálás és naplókezelés, folyamattervezés stb.) specializálódott. Elérve ezzel, hogy az adott szegmensen belül komplex megoldást tudjon biztosítani bármely vállalati igényre nézve. Ugyanakkor a legtöbb low-code platform standard interfészekkel is rendelkezik, ami biztosítja a nagyfokú integrálhatóságot.
Más módon megközelítve a kérdést: a komplex egyedi üzleti igények teljesítése gyakran több adatcsoporton, folyamatokon, alkalmazáson és technologián átívelő fejlesztési feladatot jelent. Ez az esetek többségében egyedi tervezést, megvalósítást és gyakran nem kevés integrációspont-kialakítást igényel. („Univerzális alkalmazás jelenleg nem létezik!”)
Természetesen még sok-sok tévhittel találkozhatunk a low-code platformok kapcsán, azonban a leggyakrabban felmerülőket a fentiekkel áttekintettük.
Ha egy vállalat tisztában van a tipikus tévhitekkel a low-code fejlesztésről, abból számos előnye származhat:
Szerző: Egervári Balázs, vezető tanácsadó
A témáról korábban megjelent cikkünk: A low-code fejlesztés és a digitális transzformáció
