Az Európai Unióban a nagyvállalatok több mint 90%-a foglalkozik a fenntarthatósággal – mutatta ki a Horváth csoport felmérése. 65%-ukat pedig az is foglalkoztatja, hogy benchmark adatok alapján össze tudja mérni magát a versenytársaival. Ez azt mutatja, hogy irányítási eszközként szeretnék használni a fenntarthatóságot. Vagyis versenyelőnyt szeretnének kovácsolni belőle.

Ugyanakkor a vállalatok 62%-a csak akkor szándékozik fenntarthatósági intézkedésekbe belevágni, ha ezek gazdasági előnyöket jelentenek számukra. Vagyis a vállalatok pénzügyi megtérülést szeretnének elérni ezen a területen is. Ezért nagy szerepe van a finanszírozási kérdéseknek: a zöld finanszírozás mennyivel tud kedvezőbb feltételeket nyújtani, mint a klasszikus banki finanszírozás?

A vállalatok, azaz a banki ügyfelek elvileg tehát készen állnak az ESG-vel kapcsolatos beruházásokra. De vajon milyen ez a piac? Nézzük meg ezt több szempontból!

Nagyon fontos, hogy az Európai Unió és ennek részeként Magyarország is vállalta, hogy 2050-re klímasemlegesek leszünk. Ez hatalmas gazdasági transzformáció, ami Magyarországnak évente 2000-2500 milliárd forint többletberuházást jelent egy tanulmány szerint. Erre számíthatunk a következő 30 évben. Ez az új vállalati kihelyezésekhez viszonyítva 60 százalék körül van, és ez többletberuházás. Ahhoz tehát, hogy a klímacélokat elérjük, nagyságrendileg ekkora összegekre, vagyis nagyon sok forrásra van szükség.

Ha ugyanezt a múltból közelítve nézzük, az elmúlt 10 év alapján azt látjuk, hogy 4%-os növekedés volt a vállalati kihelyezéseknél, ami nem túl magas. Zöld vállalati kihelyezésekről csak 3 évre van idősorunk, ekkor a növekedési ütem 14%-os volt. Hogyha ezt a 14%-os meg a 4% százalékos növekedési ütemet 2050-ig előre vetítjük, akkor az derül ki, hogy 2050-ben - amikorra vállaltuk, hogy klímasemlegesek leszünk -, a hitelek 37%-a lesz zöld és 63%-a nem zöld. Így biztosan nem fogjuk elérni a klímacélt, tehát ennél nagyobb növekedési ütemre van szükség.

Azt elemezve, milyen növekedés kell ahhoz, hogy 2050-re a vállalati kihelyezések 100%-a zöld hitelezés legyen, kiderül, hogy ehhez 18%-os növekedési ütem kell. Ez a minimális növekedés ahhoz, hogy a zöld hitelezés ténylegesen meg tudja támogatni a zöld átállást.

Van egy másik nagyon fontos vállalásunk is, ez pedig úgy szól, hogy 2030-ra 55%-kal fogjuk csökkenteni a széndioxid-kibocsátásunkat. Ha ezt a köztes mérföldkövet el akarjuk érni, akkor 50%-kal kell növekednie a zöld vállalati kihelyezésnek. Tehát valahol 18% és 50% között fog alakulni statisztikai alapon. De vannak többletigények is. Így nem tudjuk megmondani, hogy mennyivel, de az biztos, hogy nagyon erőteljesen fog növekedni ez a piac.

Vonzó piac

Vagyis aki ezen a piacon nem aktív, az le fog maradni. Ez vonatkozik a finanszírozási oldalra, a biztosítói oldalra és a tőkealap oldalra is. Ahhoz, hogy ezek a vállalások teljesüljenek, nagyon erőteljes forrásbevonásra van szükség.

Ehhez jön az EU taxonómia szabályozás, amelynek a hatóköre folyamatosan bővül. Elsősorban a nagyvállalatokra fog vonatkozni, és közel 50 ezer vállalat fog a tervek szerint ebbe a körbe tartozni európai uniós szinten. Az EU taxonómia nagyon fontos adatforrás lesz a vállalati hitelezés szempontjából.

Az EU taxonómia az auditált éves jelentés része lesz. Ez banki oldalról azt jelenti, hogy egyrészt érteni kell ezeket a számokat, másrészt a statisztikai modelleket is föl kell erre készíteni, hogy látni lehessen, hogy egy fenntartható tevékenység kockázati szempontból miben más, mint egy nem fenntartható tevékenység. Az EU taxonómia téma tehát a következő években erőteljesen meg fogja mozgatni a vállalati szférát és a pénzintézeteket is.

Milyen kihívásokkal küzdenek a pénzintézetek?

Az egyik fontos kihívás az, hogy most 2-3% a zöld kihelyezések aránya. Tehát a zöld gondolkodás a banki gondolkodásban és a biztosítói gondolkodásban is még a kezdetén van. A szervezetek fölálltak, de ahhoz nagyon sok tennivaló van még, hogy ezek tényleg tudásközpontok legyenek, katalizálják, előrevigyék a banki működést.

S ami még fontos és ugyanígy a szervezetfejlesztéshez kapcsolódik, az a szemléletformálás. Nem csak egy zöld igazgatóságra vagy egy felelősre van szükség, hanem az egész banki működést át kell állítani. 2030-2040 környékén az új kihelyezések többsége zöld lesz. Előbb-utóbb kizöldül a bank, kizöldül a biztosítói piac, és a gondolkodást is át kell alakítani. Nagyon fontos feladat lesz, hogy az ügyféloldalt is edukálni kell. Az ügyfelek többsége nagyon le van maradva, még azok is, akikre az EU taxonómia vonatkozik.

De mit is jelent az EU taxonómia? Itt a tanácsadó bank szerepe nagyon felértékelődik. Tudni kell támogatást nyújtani az ügyfeleknek akkor is, ha a pénzügyi kérdéseken túlmutató kérdéseik vannak. A termékfejlesztés izgalmas dolog lesz, és a kockázatkezelés is. Akkor lesz működtethető, ha a bank sem fullad bele az adatokba és az ügyfeleknek sem megy el az élettől a kedvük, mert túl sok és kezelhetetlen adatot kérnek be tőlük. Ráadásul mindez nem megy statisztikai modell nélkül - mutatott rá Huba Eörs.