Low-code: Buzzword vagy egy új technológiai megközelítés?

Balázs Bertold, Légrádi Attila

Az elmúlt években a technológiai trendek felpezsdítették az üzleti világot. A megváltozott környezet még egy lapáttal rátett erre: hatására még keresettebbek lettek a digitális megoldások, egyre fontosabbá vált a szervezet rugalmas válaszadása a környezeti változásokra (válságállósága). A krízis arra is rákényszerítette a cégeket, hogy hónapok, esetleg hetek alatt teljesen átszervezzék a működésüket. Az ezzel (és mással) kapcsolatban a semmiből felbukkanó vagy a fiókokban lapuló kérdésekre új IT rendszerek tudnak, tudhatnak választ adni, viszont ezek fejlesztése több hónapos erőforrás-intenzív folyamat is lehet. Itt egy olyan mondás, amely arról nyugtatja meg a megrendelőt, hogy van rövidebb, gyorsabb út az erdőn keresztül: low-code!

Kép: Timothy Muza // Unsplash

De mi az a low-code?

A low-code fejlesztés lényege az, hogy a tradicionális kézzel írott programozás helyett grafikus interfészeken keresztül tudjuk elkészíteni az applikációinkat. A felhasználó „drag and drop” módon használhatja a fejlesztőeszközt. Természetesen a háttérben a kódok generálódnak, de az eszköz a végfelhasználót ezzel nem terheli. (Fejünkre csaphatunk, igen emlékszem; lehetett anno weboldalakat html-ben programozni meg Dreamweaver-ben is “fejleszteni”.)

Na de akkor most honnan került az asztalra a low code? Bármilyen üzleti applikációt lehet low-code fejlesztési technikával készíteni. BI-t is. Az alábbi ábrán a Forrester felmérése látható, mely azt vizsgálja, hogy mely területek alkalmazzák leginkább ezt a platformot, mik a platform „típusai”:

1. ábra: Low-code applikációs fejlesztések megoszlása az egyes üzleti területek között (Forrester, 2020)

A BI területén (ma még) keveset használjuk a low-code kifejezést. A „buzzword” hatás miatt várhatóan jobban elterjed majd ezen a területen is.

Az általunk készített interjúban Györke Dániellel, a Synlab Hungary CIO-jával, a Digital Decisioning Platformokat vizsgáltuk, amelyek low-code alapon működnek. A cikket az alábbi linken érhetik el:
A jó döntések nem (csak) a számokra épülnek - most akkor mik a döntéstámogató rendszerek?

Milyen low-code megoldásokkal találkozhatunk a piacon?

A Forrester 2020-ban is elkészítette Wave elemzését a low-code platformokról. Ebben értékeli a platform szállítóit és ad egy pontos helyzetképet a piaci szereplőkről. A 2. ábrán látható, hogy ezen a piacon is sok szereplő próbál szerencsét.

A „Leaders” wave-ben a Kony, a Salesforce, a Mendix, az Outsystems és a minden szoftveres téren megjelenő Microsoft is jelen van. De az elemzésben megtalálhatjuk a hazai szinten is elterjedtnek tekinthető ServiceNow-t is.

2. ábra A low-code világ szereplői (Forrester, 2020)

Miért használhatjuk a low-code platformokat?

Számos előny támasztja alá, hogy miért érdemes használni ezeket a platformokat:

  • IT együttműködés és fejlesztői kapacitás: Világunkban egyre gyorsabban van szükség automatizációra, ehhez pedig egyre több fejlesztő szükséges. A felsőoktatás nem képes kitermelni ennyi fejlesztőt. Emiatt fontossá válik az üzleti felhasználók “mélyebb” bevonása a fejlesztésekbe. A low-code platformok segítségével az üzleti szereplőket be tudjuk vonni, kódolás nélkül tudnak együttműködni a szoftverfejlesztési szakértőkkel.
  • Erőforrás megtakarítás: Ezen megoldások használatával jelentősen csökkenthetjük a projektre fordított embernapok számát, valamint csökkenthetjük a projekt átfutási idejét is. A Salesforce a hatékonyságnövelés miatt low-code platformmal készített üzleti marketing applikációt. Az előzetes becslés alapján a megoldás (kód-alapú technológiával) 5 fő bevonásával, 12 hónap alatt készült volna el. Low-code platformot használva 2 fő bevonásával (-60%), 3 hónap alatt (-75%) készültek el vele. Forrás: P. Grill, 2021
  • Alacsony induló költségek: Az üzleti világból átcsoportosított “low-code” fejlesztőink könnyen elérhetően tudják kipróbálni a legtöbb platformot a saját folyamataikon. A platformszállítók - vélhetően a verseny okán - pedig általában széleskörű oktatási anyagot adnak a munka megkezdéséhez az interneten, ezért gyakran az oktatások (így a költségeik) is kiküszöbölhetőek.
  • Biztonság / Minőségbiztosítás: Természetesen a fejlesztések élén továbbra is a szoftverfejlesztési szakértők állnak. Ők az eszközök jogosultságkezelési funkcióival tudják megszabni, hogy melyik „low-code fejlesztő” milyen adatokat láthat, és milyen feladatokat végezhet el.

Jól látható, hogy az üzleti szakértők bevonásával több (valamint üzletileg jobb minőségű) folyamatokat lehet implementálni, ami a kulcsa a jó alkalmazkodóképességnek és gyors válaszidőknek.

Személyes példa

Low-code platformokkal könnyen be lehet vonni a „fejlesztői” világba üzleti beállítottságú embereket is. A cikk egyik szerzőjével, Balázs Bertolddal is ez történt. A vezetés és szervezés mesterszak utolsó félévében szakszemináriumon volt az IFUA Horváth & Partnersn Kft-nél, Itt került kapcsolatba először az üzleti intelligenciával. A projektjeiben eleinte vizualizációk összeállításával foglalkozott (Power BI, Tableau, SAP Dashboards stb.), vagyis low-code-dal (akkor még Self-Service-nek hívták). Egyre jobban megértette, hogyan lehet üzleti logikát beépíteni ezekbe az eszközökbe, vizualizációkba. Elkezdett foglalkozni azzal, hogyan lehet ezeket az adatokat automatizáltan eljuttatni a riportokba („félig” low-code). Megtapasztalta, hogy mennyire fontos egy szervezetben, hogy „egy igazság” legyen, és hogyan támogatják ezt az eszközök, amelyekkel dolgozik (szemantikus rétegek, adatbázisok és az őket támogató ETL eszközök - ez már nem low-code).

Úgy érzi, ha BI pályájának kezdetén SQL és MDX kódokat kell írnia (ami gyakran szükséges az előző mondatban felsoroltakhoz), akkor gyorsan elment volna a kedve a területtől, elkönyvelte volna, hogy ez nem neki való. Így viszont nagyon örül, hogy „low-code”-dal tudott kezdeni, fokozatosan elmélyedni benne és most már a hivatásának érzi a BI világát.

Akkor már dobhatom is ki a nagyvállalati fejlesztőeszközeimet? A low-code árnyoldala

A számos előny mellett szükséges szót ejtenünk a platform árnyoldalairól is.

  • Álújdonság: A felkapottság és az újdonság érzete ellenére, ezek a megoldások korábban is léteztek (fenti web fejlesztési példa). A BI területén például több helyen már korábban is alkalmaztak low-code fejlesztést, csupán nem nevezték így. A dobozos ETL, adatbányász eszközök nagy része ebbe a kategóriába esik. Figyelni kell arra, hogy azért használjuk ezeket a megoldásokat, mert értéket teremtenek a vállalatunkban, ne pedig azért, mert éppen „trendik”.
  • Fejlesztő és üzleti oldal együttműködése: A platformok segítségével jobban bevonható az üzleti oldal a fejlesztésbe, de továbbra is szükség lesz a fejlesztési szakértőkre. Az üzleti oldali felhasználók munkamenetét ellenőrizni szükséges, valamint a jogosultságkezelésnek és a governance-nek még nagyobb szerepe lesz, amelyben a szakértők elengedhetetlenek.
  • Nagyvállalati low-code: A platform legnagyobb gyengesége, hogy nagyvállalati megoldásokat E2E (End-to-End) nem praktikus vele készíteni a viszonylagos kötöttsége, a könnyű kezelésből fakadó sok egyszerűsítés miatt. A Forrester felmérést készített arról, hogy milyen szervezeti szinteken használnak low-code eszközöket. A megkérdezettek 41%-a, 42%-a, illetve 56%-a vezetett már be low-code platformot csapat, funkcionális, illetve több funkcionális területen, míg szervezeti szinten csak 30%-a. A számokból az látszik, hogy szervezeti szinten jóval ritkábban használják a megoldásokat, mint máshol. Ez annak köszönhető, hogy az egész vállalaton átívelő, bonyolult fejlesztésekhez nem ezeket a platformokat használják a vállalatok.
3. ábra: Low-code fejlesztés szervezeti szintenként (Forrester, 2020)

De akkor mire és mikor használjam a low-code platformokat?

Érdemes elgondolkodni egy low-code megoldás bevezetésén, ha:

  • A cég számos automatizálási feladat előtt áll, azonban a feladatokhoz mérten kevés fejlesztővel rendelkezik.
  • Ha a munkatársak érdemben is nyitottak, fogékonyabbak a mélyebb vízre, és el lehet helyezni őket úgy a szervezetben, hogy jövőképük is legyen (pl.: automation center of excellence).
  • Az alkalmazásfejlesztések ritmusa nem tudja lekövetni az üzlet igényeit (túl hosszúak, túl költségesek a fejlesztések).
  • Nem teljes szervezeti alkalmazásokat akarunk létrehozni / kiváltani a megoldások segítségével.

A címben feltett kérdésre válaszolva, a low code már egy régebb óta létező módszer. Az üzleti mainstream-be viszont egyelőre még nem robbant be, de a következő években (talán hónapokban, ahogy tették ezt a szoftveres robotok) várhatóan meg fog ez történni. Az üzlet és az IT együttműködésében jelentős megújulást hozhat, ugyanakkor arra szeretnénk rávilágítani a kacérkodóknak, hogy ne üljenek rá a trendre anélkül, hogy nem alkotnak rá megközelítési, kipróbálási és bevezetési koncepciót.

Forrás:
Bratincevic J., Rymer J. (2020): When And How To Modernize Core Applications Using Low-Code Platforms, Forrester
Grill P. (2021): No Code and BI – The way forward for 2021. Infosolblog.
Koplowitz R., Rymer J. (2019): Low-Code Development Platforms For AD&D Professionals, The Forrester Wave™:
Kovács Zs. (2021): A jó döntések nem (csak) a számokra épülnek - most akkor mik a döntéstámogató rendszerek, IFUA Horváth & Partners Kft
Rymer J. (2019): Low-Code Platforms For Business Developer, Forrester Wave™