Szakmai cikk

Koronavírus – várakozások korábbi járványok és gazdasági válságok alapján

Gulyás Attila - Nguyen Dóra

A tanulmány 2020 májusának első felében elérhető információk alapján készült.

2019 novemberében azonosították az új koronavírust, mely mára globális járványt váltott ki és májusig több, mint 3 millió ember megbetegedését okozta a hivatalos statisztikák szerint, azonban a tényleges és nem regisztrált megbetegedések száma ezt az értéket jóval felülmúlhatja. Az egészségügyi hatások mellett számos olyan gazdasági vetülete van a járványnak, melyeket már most is érezhetünk. Globálisan erős a visszaesés közvetlenül a turizmusban és a termelésben, az ellátási láncokban zavar észlelhető, de számos más iparág is érzi közvetetten a vírus hatásait. A legtöbb országban bevezetett mozgáskorlátozások befolyásolják a mindennapi munkamenetet, ami mind a vállalatokra, mind a magánszemélyekre hatással van.

Az, hogy pontosan milyen gazdasági következménnyel jár a járvány lokális és globális szinten, még nehezen meghatározható a sok bizonytalansági tényező miatt. Azonban makrogazdasági szimulációk alapján, illetve korábbi járványok, gazdasági válságok hatásait elemezve jobb képet kaphatunk a lehetséges kimenetelről.

Cikkünkben első részében kitérünk a gazdasági hatásokat befolyásoló legfontosabb faktorokra, a hazai szakértői vélemények alakulására, illetve röviden összegezzük a lehetséges makrogazdasági szcenáriókat. Cikkünk második részében korábbi járványok és gazdasági válságok hatásait elemezzük, analógiát keresve a jelenlegi helyzetre. Az analógiák kiindulási alapot adnak a várakozások, a várható hatások számszerűsítéséhez, ily módon felhasználhatók vállalati tervezéshez.

1.) Milyen tényezők befolyásolják a gazdasági növekedést járvány esetén?

A COVID-19 járvány gazdasági növekedésre gyakorolt hatásait alapvetően három tényező határozza meg. Elsődleges tényezőként lényeges a járvány időbeli lefutása, gyors lefutás esetén természetesen kedvezőbb, kisebb mértékű negatív hatások várhatók. A második fő tényező a járvány lefolyásának súlyossága, ennek meghatározásakor figyelembe kell venni a járvány terjedési idejét, fertőzöttségi rátáját (lakosság hány százalékát érinti), halálozási rátáját, hiszen ezektől függ, hogy a lakosság mekkora részét érinti, a munkaerő milyen mértékben esik ki időszakosan vagy akár végleg. Amennyiben a járvány súlyosabb, úgy jelentősebb, drasztikusabb állami beavatkozás szükséges a járvány megfékezése érdekben, ami a negatív hatásokat is erősítheti. A harmadik, gazdasági hatást befolyásoló tényező az adott ország gazdaságpolitikája, mely esetén kulcskérdés, van-e mód az erősen érintett gazdasági ágazatok támogatására költségvetési, jegybanki és egyéb hatósági eszközökkel, tudja-e az állam tompítani vagy ellensúlyozni a munkanélküliségre gyakorolt negatív hatást.

1. ábra: Gazdasági növekedés befolyásoló tényezői

A járvány lefolyásának súlyosságát tovább elemezve, makrogazdasági szinten érdemes megvizsgálni, milyen hatások vannak keresleti, illetve kínálati oldalon.

2. ábra: Makrogazdasági hatások kereslet és kínálat oldal szerinti csoportosítása

Gazdasági oldalról nézve, a járványok esetén keresleti oldalon egyrészt észlelhető egyfajta közvetett bizalomcsökkenés. Ahogy a pénzügyi piacok esnek és a háztartások vagyona csökken, a háztartások megtakarítási aránya megnő, és ezzel párhuzamosan a fogyasztás lecsökken. Ez a hatás erőteljes lehet, különösen olyan fejlett gazdaságokban, ahol a háztartások kitettsége magas a részvényeszközökben, például az Egyesült Államokban. Másrészről közvetlen hatásként a fogyasztói bizalom csökkenésével is számolhatunk. Noha a pénzügyi piaci teljesítmény és a fogyasztói bizalom szorosan összefügg, a historikus adatok azt mutatják, hogy a fogyasztói bizalom még a piac felfutása esetén is csökkenhet. A Covid-19 közvetlenül csökkenti a fogyasztói bizalmat azáltal, hogy otthon tartja a fogyasztókat, akik aggódnak az alapszükségletek kielégítésén felüli kiadások miatt és pesszimistábbak lehetnek a jövőt illetően. Kínálati oldal tekintetében, amennyiben a vírus leállítja a termelést és ellehetetleníti az ellátási láncok kritikus elemeit, csődök és elbocsátások következhetnek be. Az iparágak között hatalmas eltérések mutatkozhatnak, azonban ennek bekövetkezéséhez hosszabb ideig elhúzódó válság szükséges.

A három fent említett hatás a gyakorlatban egymást felerősíti. Így például a kínálati sokk miatti elbocsátások miatt csökken a fogyasztók vásárlóereje, ami miatt csökken fogyasztás, így a vállalatok jövedelemtermelő képessége is csökken, ami miatt a vállalatok értéke is csökken, ami miatt a részvényárfolyamok is csökkennek és ezáltal a háztartások pénzügyi eszközökbe fektetett vagyona is csökken, ami a vagyonhatás miatt a fogyasztást még inkább visszarántja. Ugyanígy, a háztartások alacsonyabb jövedelme és a vásárlási kedv csökkenése egymást erősítve negatívan befolyásolják az aggregált keresletet, hiszen a jövedelmi hatás egyik oldalról csökkenti a képességet a vásárlásra, másrészt a bizalom csökkenése csökkenti a hajlandóságot is. Az aggregált kereslet csökkenése vélhetően a fogyasztási szerkezet átalakulásával fog együtt fog járni, így például az alacsonyabb jövedelmű családok esetén a jövedelmi hatás miatt az alacsonyabb hozzáadott értékű termékek fogyasztása növekszik arányaiban várhatóan.

Az említett kereslet és kínálat oldali hatásokat figyelembe véve, a következő ábra foglalja össze a várható hatásokat részletesen. Összességében a munkaerőpiac gyengülése, finanszírozási problémák megjelenése a gazdasági szereplőknél, szállítási nehézségek felmerülése, gazdasági bizonytalanság, kiszámíthatatlanság jellemzi ez alapján a járvány időszakát. Van azonban pozitív hozadéka is a kihívásoknak: a közösség erősödő szerepe, valamint a digitalizáció felgyorsulása, a munkahelyi rugalmasság fejlődése.

3. ábra: A COVID-19 vírus gazdasági hatásainak összesítése, forrás: Összkép, Előzetes kép 22 közgazdász véleménye alapján

2.) Magyarországi lefutás és vélemények alakulása

A vírus már most is jelentős gazdasági problémákat okozott a magyar gazdaságban. Az alábbi ábrán látható időrendben a legnagyobb gazdasági beavatkozások bejelentése. Március elején jelent meg hazánkban hivatalosan a koronavírus, majd március közepére a kormány bejelentette az első gazdasági mentőcsomagot, melyet fokozatosan bővítve végül 12 lépéses csomaggá alakított. A járvány hatásainak súlyosbodása következtében április 6-án bejelentették a második gazdasági mentőcsomagot is, mely tovább igyekszik csökkenteni a negatív gazdasági hatásokat. A magyar gazdaságban eddig kiemeltem a turizmus, vendéglátás, a szolgáltató szektor szenvedett veszteségeket, a megszűnő munkahelyek a munkavállalókat is erősen érintik. A magyar GDP jelentős részét adó autóiparban ideiglenes leállás következett be, ami a hazai beszállítók számára is lényeges nehézségeket okoz. A nagyobb volumenű építőipari projekteknél jellemzők a nagyobb csúszások. Emellett a befektetői bizonytalanság és bizalmatlanság növekedése miatt a magyar forint is rekordszintű gyengülést produkált.

4. ábra: A COVID-19 magyarországi hatása, szakértői vélemények alakulása

A szakértői vélemények a vírus hazai megjelenése óta az idő előrehaladásával folyamatosan változtak, míg március elején még mindössze a vártnál enyhébb GDP növekedést prognosztizáltak az elemzők, április közepére az IMF elemzői már 3,1 százalékos GDP csökkenést és 5,4 százalékos munkanélküliséget jósoltak a 2020-as évre Magyarországon.

3.) Milyen makrogazdasági hatások lehetségesek?

A Covid-19 járvány alatt a gazdasági növekedés helyreállásához vezető út sokféle tényezőtől függ, például attól, hogy a kereslet átmenetileg csak csökken vagy eltűnik, hogy a gazdasági sokk valóban átmeneti-e vagy tartós, vagy hogy vannak-e egyéb tényezők mellett strukturális károk is. Érdemes négy kimenetet felvázolni, amelyeket V-U-L-W alakkal jellemezhetünk.

5. ábra: Járvány által kiváltott lehetséges gazdasági kimenetek

A Deutsche Bank elemzői márciusban készítettek előrejelzést a potenciális gazdasági hatásokról, a krízis előtti várakozások (szürke vonal), a járvány Kínából való kitörése előtti várakozások (kék vonal), a vírus Kínából való kitörése utáni várakozások (fekete vonal) és az esetleges eszkalálódásra vonatkozó várakozások (sötétkék vonal) tekintetében. Az elemzők modellezései szerint a járvány „V” vagy „U” alakú „recessziót”, gazdasági visszaesést okozhat, amelynek egy része a várhatóan járványmentes időszakban, az év második felében visszahozható.

6. ábra: Gazdasági növekedési szcenáriók a koronavírus hatására, Forrás: Deutsche Bank, Impact of Covid-19 on the global economy

Az Európai Bizottság 2006-ban készített egy tanulmányt, melynek alapja egy makrogazdasági modell az EU-25 országokra (egységes gazdasági entitásként tekintve), illetve egy 2006-ban kirobbanó lehetséges járvány hatásainak vizsgálatára. A kutatás során egy fiktív járvány lefolyását modellezve az elemzők 30%-os fertőzöttségi rátával, 2,5%-os halálozási rátával és 3 hetes kiesett munkaidővel számoltak, de ez utóbbit csupán a betegek és betegeket ápolók esetén.

A tanulmány eredményeképp 1,6 százalékpontos GDP növekedési ütem csökkenést kalkuláltak, míg nagyobb kereslet- és kínálatcsökkenés esetén 2-4 százalékpontos növekedésiütem-csökkenés is várható az eredeti forgatókönyvhöz képest. Az elemzés szerint a szektoronként becsült hatás tekintetében egyértelműen a turizmusban és a szórakoztatóiparban a legjelentősebb negatív hatás, amikben kereslet 80 százalékkal csökken, de a különböző közlekedési területek is erősen érintettek.

7. ábra: Európai Bizottság 2006-os tanulmány eredményei egy lehetséges járvány hatásairól, forrás: European Commission, The macroeconomic effects of a pandemic in Europe

A 2020-ban kialakult helyzettel számos párhuzam vonható, ugyanakkor a szigorú kijárási korlátozások miatt a kereslet és kínálat oldali negatív hatások várhatóan erősebbek lesznek.

4.) Korábbi járványok és gazdasági válságok

A Harvard Business Review 2020-as tanulmánya alapján empirikus alapon V-alakzatok, tehát gyors eszkalálódás és gyors helyreállás jellemzi a korábbi járványokat, mint például a SARS, az 1968-as H3N2 (hongkongi influenza), az 1958-as H2N2 (ázsiai influenza) és az 1918-as spanyolnátha. Tanulmányunk utolsó részében részletesebben a spanyolnátha és a SARS járvány, valamint az 1929-es nagy gazdasági világválság, az 1973-as olajválság és a 2008-as gazdasági világválság hatásait fogjuk összefoglalni.

8. ábra: Korábbi járványok GDP hatása, forrás: Harvard Business Review, What Coronavirus Could Mean for the Global Economy

Spanyolnátha – 1918

A spanyolnátha Észak-Amerikában tört ki és 1918-1919 között tetőzött, valamint a történelem eddigi legpusztítóbb világméretű járványává nőtte ki magát. Pontos adatok az áldozatok számáról nem állnak rendelkezésre, de a becslések szerint 17-50 millió emberéletet követelt az influenza típusú járvány. 1918 szeptembere és 1919 januárja között az észak-amerikai lakosok 20-25%-a kapta el a betegséget. A vírus többszöri mutációja elősegítette annak gyors és hatékony terjedését. A tényleges GDP-hatásról a mai napig vita folyik, mivel a frissen véget érő I. világháború hatásaival is összemosódhatott (ahogy a halálozási ráta is a legyengült háború utáni immunrendszerű emberekkel), de az 1918-as becsült GDP hatás 1,1 százalék. A széleskörű megbetegedések miatt munkaerőhiány alakult ki, a bérek nőttek, a kieső munkaerő hatása évekkel később is érezhető volt. Számos intézkedést bevezettek a járvány terjedési ütemének tompítására, például átmeneti üzletbezárások elrendelése, sportesemények felfüggesztése, mozgáskorlátozások bevezetése. Az egyes iparágak közül leginkább a kereskedelemben, a szolgáltató szektorban és a szórakoztatóiparban volt leginkább érezhető a negatív hatás. Utóbbiban akár 50 százalékos mértéket is meghaladó bevételkiesést tapasztaltak az ott tevékenykedő vállalatok. A NBER Macrohistory Database adatai alapján az USA-ban a kereskedelemben -2 százalékkal csökkent 1918 novemberében, -6 százalékkal decemberben, míg 1919 januárjában az értékesítés 8 százalékkal növekedett. Az egészségügyi szektorban azonban jelentős bevételnövekedés volt tapasztalható.

SARS – 2002

A SARS járvány (Severe Acute Respiratory Syndrome) 2002 novembere és 2003 júliusa közt csaknem világméretűvé nőtt, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján 8096 ismert megbetegedést okozott. A betegek 9,6 százaléka, körülbelül 800 ember meghalt, mindemellett gazdasági hatásai is érződtek a fertőzött területeken, különösen Kínában és Hongkongban. Hatása a gazdaságra kiemelten 2003 második negyedévében volt érezhető, a kelet-ázsiai nemzetek GDP-jét 2%-kal csökkentve. Az alábbi ábrán Kína GDP-jére gyakorolt hatásait foglaltuk össze, melyen jól látszik, hogy 2003 második negyedévében a visszaesés látványos, 3,1 százalékra becsült. A turizmus ebben az időszakban 90 százalékkal esett vissza, de erősen érintve volt a közlekedés, a pénzügyi szektor, a vendéglátás, az ipar, az építőipar, valamint a mezőgazdaság is.

9. ábra: SARS vírus GDP hatásai, forrás: Bain, Beyond the Coronavirus Crisis: Prepare Now, NBS

Nagy gazdasági válság – 1929

Az 1929-ben kezdődött és majdnem 1939-ig tartó világméretű gazdasági visszaesés volt a leghosszabb és legsúlyosabb pénzügyi válság, amelyet a fejlett országok valaha megtapasztaltak. Noha a válság az Egyesült Államokból származott, a termelésben drasztikus csökkenést, súlyos munkanélküliséget és akut deflációt eredményezett a világ majdnem minden országában.

10. ábra: Az USA munkanélküliségi rátája a nagy gazdasági világválság idején, forrás: FRED Economic Data, St Louis Fed

A válság alatti időszakban a munkanélküliség 2%-ról 25%-ra emelkedett az Egyesült Államokban, de hatása más területeken is érezhető volt. A családok bevételei csökkentek, ez hatással volt a kereslet csökkenésére is, a pénzügyi eszközök árai estek, nőttek a társadalmi különbségek, csökkent a termelés. A leginkább érintett területek között volt a bankszektor, az Egyesült Államokban 1929-1933 között számos kereskedelmi bank csődöt mondott, mindezt három csődhullámban. Európában is több pénzügyi szolgáltató szűnt meg ennek hatására. Visszaesett továbbá az ipari termelés, Magyarországon a válságból adódóan 20 százalékos visszaesés volt megfigyelhető. A mezőgazdaságtól erősen függő, jelentős exportőrök (többek között Magyarország) szintén rosszul jártak, megrendeléseik csökkentek, a termelők eladósodtak.

Olajválság – 1973
A válságot elindító esemény az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) országok olajembargóról való döntése volt, amelynek során felfüggesztették az olaj USA-ba való kivitelét. 1973. október 19-én a 12 OPEC-tag elfogadta az embargót, majd a következő hat hónapban az olajárak megnégyszereződtek. Az árak magasabbak maradtak még az embargó 1974 márciusi lejártát követően is, aminek következtében a nyugati világ nagy részében az 1970-es években gazdasági stagnálás volt érezhető. A korábbi recesszióktól eltérően stagfláció alakult ki, egyszerre volt magas az infláció és lassú a gazdasági növekedés (valamint magas a munkanélküliség).

11. ábra: 1973-as olajválság GDP hatása, összefoglaló, forrás: OECD

A historikus adatokat vizsgálva látható, hogy a globális reál GDP növekedési rátáján is jelentősen észlelhető az olajválság negatív hatása, 1973 harmadik negyedévétől kezdve 1,5 évvel később is, egészen 1975 első negyedévéig csökkenő időszak figyelhető meg. A fejlett országokban nagymértékű pénzügyi és bankkrízisek következtek be. Az Egyesült Államokban az 1973–75-ös válság U-alakú recessziónak tekinthető az elhúzódó gyenge növekedést tekintve. A részvénypiac 1973-74 között erősen romlott, 9 százalékos munkanélküliségi ráta alakult ki, 2,3 millió ember vesztette el a munkáját az olajválság alatt. Európában is érezhetők voltak a válság hatásai, a GDP növekedése 1974 második részében lépte át lefelé a semleges (0,0) határt és maradt alatta 1975 második negyedévéig. Az autóipart átreformálta a válság, a benzintakarékos autók kerültek előtérbe. Továbbá az olcsó olajon alapuló iparágak helyébe energiatakarékos és környezetbarát ágazatok léptek, tehát összességében a válságnak innovációserkentő pozitív hatása is volt.

Gazdasági világválság – 2008

A 2008-as gazdasági válságot az amerikai jelzáloghitel-válság (subprime-válság) előzte meg. A változó intenzitású pénzügyi krízis a nagy gazdasági világválság óta legnagyobb recesszióként érintette az Egyesült Államokat, valamint más országokban is éreztette a hatását. A válság során számos jelentős cég csődbe ment (pl. Lehman Brothers), vagy kénytelen volt versenytársaival összeolvadni. Hatása érintette a nyugat-európai bankokat is, valamint az amerikai gazdaság visszaesésén keresztül az egész világgazdaságban megmutatkozott.

12. ábra: 2008-as gazdasági világválság GDP hatása, összefoglaló, forrás: OECD

Ahogy a fenti ábrákon, a globális reál GDP növekedési rátája alapján látható, 2008 és 2010 között szűkült a gazdaság. A globális gazdaságban U alakú recesszió érvényesült, lassú helyreállással. Az Egyesült Államokban a válság jelei már 2007-ben is érezhetők voltak a reál GDP növekedési rátáján, mélypontját azonban 2008 negyedik negyedévében érte el. Az eurózóna 2008-ban erős recessziót tapasztalt: 2008 második és harmadik negyedévében 0,2%-kal csökkent az euróövezet gazdasági teljesítménye. A leginkább érintett gazdasági terület az autóipar és a bankszektor volt. Az autóiparban 34%-os értékesítési csökkenés következett be 2008-ban a 2007-es adatokhoz képest az Egyesült Államokban, míg Európában 14,5%-os csökkenést mértek 2007-hez képest. Japánban a személyautók értékesítése 14%-kal csökkent 2008-ra. A bankszektorban a bedőlő hitelek, az ingatlanárak csökkenése, a fedezetek csökkenése miatt a kereskedelmi bankokat és a nagyobb cégeket is érzékenyen érintette a válság, az időszakra jellemzők voltak a bankcsődök és csődközeli állapotok.

Tanulságok, mintázatok

Összességében még korai lenne konkrét következtetéseket levonni arról, milyen hatásai lesznek a 2019 végén kirobbanó COVID-19 járványnak, hiszen időbeli lefolyása, súlyossága még nem látható, az előrejelzések folyamatosan változnak, ahogy a gazdaságpolitikai reakciók is folyamatosan alkalmazkodnak a változó helyzethez. A korábbi tanulmányok, válságok, járványhelyzetek alapján, valamint az eddig ismert szakértői vélekedésekre és gazdaságpolitikai beavatkozásokra alapozva azt láthatjuk, hogy míg a gazdasági válságok általában hosszabb helyreállási időszakot igényeltek, a járványok által kiváltott negatív gazdasági hatások hamarabb mérséklődtek vagy szűntek meg.

Ahogy azt a cikkünk elején kifejtettük, a makrogazdasági hatások vizsgálhatók keresleti és kínálati oldalról. Napjainkban a globalizáció miatt mind keresleti, mind kínálati oldalon sokkal összefüggőbb gazdasági szerkezetek láthatók, összetett ellátási láncok hálózzák át akár a legegyszerűbb termékek útját is a gyártótól a fogyasztókig. Az összetettségnek azonban ára van. A lokális problémák tovagyűrűző hatása globális kínálat oldali elakadáshoz vezethet, ezért a válaszintézkedéseket is nagymértékben össze kell hangolni a sikeres kezelés érdekében. Ez a széleskörű összehangolás azonban komplex kihívás elé állítja a világ vezetőit. Arról, hogy mennyire összehangoltan és mennyire sikeresen vette ezt az akadályt az emberiség, valószínűleg a jövő tankönyveiben is olvashatunk.