Közeleg a biztosítók IFRS 17 átállása

Hogyan készüljünk fel az új biztosítási standard bevezetésére?

Bajkó-Csiszár Ágnes, Nyírő Orsolya

Hosszú előzmények után, a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) 2018. novemberben úgy döntött, hogy további egy évvel eltolja az IFRS 17 Biztosítási szerződések című standard kötelező bevezetését. Ezáltal az új nemzetközi pénzügyi beszámolási standard, amelyet a hazai biztosítóknak is kötelező lesz alkalmazni, várhatóan 2022. januárban lép hatályba.

Az IFRS 17 felváltja a korábbi IFRS 4 standardot. Az új standard alapjaiban fogja megváltoztatni azon társaságok számviteli elszámolásait, amelyek biztosítási szerződéseket bocsátanak ki. A jelenleg hatályos IFRS 4 standard megengedi a társaságoknak a „meglévő gyakorlat elvét”, ezáltal számos módszert támogat a biztosító társaságok díjbevételének és eredményének elszámolására. Ez megnehezíti a kapcsolódó pénzügyi teljesítmények iparági összehasonlítását.

Az IFRS 17 hatályba lépésével ez az akadály elhárul. Az IFRS 17 azzal a céllal készül, hogy a biztosítási szerződéseket következetes számviteli elvek mentén szabályozza, elősegítve a biztosító társaságok beszámolóinak egybevetését iparágon belül és azon kívül is.

 

Van még idő hátradőlni?

A távolinak tűnő bevezetési dátum eddig látszólag még nem nyomasztotta a biztosítókat. A Milliman nemzetközi aktuárius tanácsadó cég 115 biztosítót érintő, 2019-ben publikált felmérése szerint

  • csupán a biztosítók közel harmadánál indult el implementációs projekt 2018-ban,
  • mindössze 46%-uknál valósult meg projektterjedelmet érintő vizsgálat, illetve gap/ eltéréselemzés,
  • a biztosítótársaságok 20%-ánál pedig szinte semmilyen átállási előkészület nem történt 2018-ban.

Noha a fenti arányok némileg javulhattak 2019 során, megállapítható, hogy a felkészülést nem lehet elég korán kezdeni, hiszen az átállás a szervezet több funkciójára, üzleti működésére és nem utolsó sorban pénzügyi eredményére és a tervezésére is hatással lesz.

Érdemes tehát az áttéréssel kapcsolatos folyamatban lévő és tervezett tevékenységeinket az alábbi kulcstényezők tükrében áttekinteni:

  • bevezetési keretek, szakaszok és feladatok: a változó előírások tükrében esedékessé válik bizonyos tevékenységek átütemezése, módszertani átgondolása,
  • integráció a főbb szervezeti egységekkel és projektekkel: a standard által szabályozott megfelelőség megteremtéséhez, illetve a zökkenőmentes áttéréshez, élésbe álláshoz több terület összehangolt munkája szükséges,
  • külső és belső erőforrások igénybevétele: az erőforrások megfelelő időben és szakértelemmel történő bevonása pl. aktuárius, pénzügyi-, és számviteli szakemberek felvétele és/vagy továbbképzések, külső- és belső programmenedzsment feladatok,
  • bevezetés becsült költségei: nem elhanyagolható, időben ütemezendő költségek, melyek érinthetik többek között kiemelten az IT, az aktuáriusi és a HR területek költségeit is.

A határidő eltolás így lehetőséget nyújthat a szervezeteknek egy jobban kontrollált bevezetés végrehajtására, a pénzügyi hatások messzemenőbb feltérképezésére és az eredmények jobb megértésére.

 

Milyen szinteken és miképp hangoljuk össze a bevezetési feladatokat?

A bevezetési feladatokat érdemes egy keretrendszer részeként kezelni.

Vizsgáljuk meg az átállás főbb hatásait, a biztosító működési sajátosságaira testreszabottan a következő szinteken:

  • társaságirányítás, KPI-ok,
  • belső és külső folyamatok,
  • szervezet és erőforrások,
  • IT rendszerek és adatbázisok.

 

Döntés az IFRS-konform irányítási keretrendszerről

A biztosítóknak az IFRS 17 standard bevezetését megelőzően célszerű mérlegelniük, hogy az elsődleges pénzügyi beszámolóikat a magyar előírásoknak megfelelően (2000. évi C. törvény és 2014. évi LXXXVIII. törvény) vagy az IFRS-ek szerint szeretnék elkészíteni. Menedzsment döntést igényel ugyanakkor az is, hogy egyedi beszámolási célra kívánják-e alkalmazni az IFRS-eket, vagy az anyavállalat számára készítendő jelentéscsomag részeként.

Ez a döntés befolyással bír arra, hogy az egyedi és cégszintű teljesítményt milyen érettségi szint mellett, KPI-ok mentén értékeljük. A KPI-on alapuló juttatási sémákat is érdemes felülvizsgálni, amennyiben azok az IFRS 17 implementáció előtt a biztosító díjbevételétől vagy eredményétől függően alakultak, hiszen a bevétel és a profit meghatározása is módosul.

 

Forrás: Horváth & Partners IFRS 17 módszertani keretrendszer

Elengedhetetlen a folyamatok, módszertanok finomhangolása

A tervezési és a beszámolási folyamatokat, az elkészülő riportokat úgy kell módosítani, hogy a megváltozott, illetve az új követelményeket és teljesítménymutatókat is figyelembe vegyék. Mivel a pénzügyi beszámoló tartalmában és struktúrájában is megváltozik, fontos, hogy a belső és külső érintetteket - pl. tulajdonosokat, befektetőket - megfelelő időben tájékoztassuk a változásokról.

A biztosító havi zárási folyamata már a Szolvencia II szabályozás miatt jóval számításigényesebbé vált. Ezt a folyamatot kell az IFRS 17-nek való megfelelés érdekében úgy átalakítani, hogy az új komponensekre (pl. CSM - egyfajta elhatárolt profit, kockázati kiigazítás, veszteségkomponens) vonatkozó kalkulációk is a megfelelő menetrendben beépíthetők legyenek a folyamat lépései közé.

Mindemellett az új számviteli standardra történő átállás – többek között – az alábbi folyamatokra és szabályozottságukra is jelentős hatást gyakorol:

  • biztosítási szerződések klasszifikációja,
  • szerződések megfelelő granularitása, aggregációja, portfólióba történő rendezése,
  • értékelési módszertanok közötti választás pl. FVA, BBA, PAA,
  • diszkontálás és diszkontráták változási hatásainak elszámolása,
  • értékelési összefüggések egyéb más standardokkal pl. IFRS 9.

 

Túl sok számvitel a biztosításmatematikusoknak, túl komplex matematikai összefüggések a számviteleseknek?

Az IFRS 17 hatáselemzése kapcsán hamar szembesülünk ezzel a szervezeti szintű dilemmával.

A megváltozó, illetve megnövekedett feladatmennyiség miatt indokolt a rendelkezésre álló erőforrásaink felmérése is az érintett szakterületeken. Ne csak az áttérésre, illetve éles indulásra térjen ki a figyelmünk, hiszen a standard hatályba lépése után folyamatosan működtetni is szükséges az újonnan kialakított folyamatokat, metódusokat, illetve monitorozni azok jóságát.

Könnyen felismerhető, hogy az IFRS 17 átállás hatása a napi szervezeti együttműködésben is leképeződik. Gondoljunk csak a szerződések értékeléséből fakadó elszámolásokra vagy a rendszeres beszámolók, riportok előállítására - ezekhez a pénzügyi, számviteli, aktuáriusi és IT területek részéről szorosabb együttműködésre lesz szükség.

 

IT rendszereink, architektúra és adatbázisok felkészítése

A felkészülési projekt egyik alappillére a jelenlegi rendszereink funkcióinak, adatkapcsolatainak és az IT architektúránk felmérése. Pl. milyen funkciókkal bírnak szerződésnyilvántartó és -kezelő rendszereink? Milyen eszközökkel és feltételezésekkel modellezünk várható cash flow-t?

Ezt követően a jövőben elvárt funkciók, követelmények mentén fel kell tárnunk a működési eltéréseket (gap-elemzés), valamint a szükséges intézkedési tervet hozzá kell rendelni.

Fontos megjegyezni, hogy a Szolvencia II és az IFRS 4 korábbi implementációja és a standard körüli szakmai viták segítséget nyújtanak a jövőbeli állapot meghatározásához. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni az új standard specifikusságairól (pl. veszteségkomponens és kockázati kiigazítás számítása) sem.

 

Néhány felmerülő, megválaszolandó kérdés:

  • milyen új adattípusokat, paramétereket szükséges kezelnünk – ezeket milyen rendszerben, milyen strukturáltsággal tegyük meg?
  • milyen fejlesztéseket szükséges alkalmazni meglévő rendszereinken?
  • szükséges-e új külső IT rendszert implementálni?
  • mekkora pótlólagos rendszerkapacitásra lesz szükség az új kalkulációk elvégzésre?
  • milyen adatelőkészítési, migrációs feladataink lesznek?

Hosszú távon érdemes törekedni az IT rendszerek minél magasabb fokú integráltságára, közös pénzügyi és kockázati adatplatform megteremtésére.

A piacon több szoftveres megoldás is támogatja egy centralizált, integrált biztosítói adatbázis kialakítását. Ez konzisztensebb, időtállóbb, pontosabb információkat eredményezhet a modellezési, riporting, számviteli és konszolidációs valamint a teljesítménymenedzsment folyamataink és céljaink tekintetében is.

A szerzők az IFUA Horváth & Partners Kft. tanácsadói

Források:
Hines, Bulpitt (2019): Milliman Research Report- IFRS 17 preparedness, 2018 survey feedback
IFRS Foundation, IASB (2019): https://www.ifrs.org/projects/work-plan/amendments-to-ifrs-17/