Toplenszki Réka
Az MVM Csoport a zöld beruházásainak megvalósításához nemzetközi devizakötvény-kibocsátást hajtott végre, melynek során 750 millió dollár összegű forrást gyűjtött. A folyamat olyan jól sikerült, hogy az MVM Csoportot díjazták is a kötvénykibocsátás kapcsán.
De miért döntött az MVM a zöldkötvény-kibocsátás mellett és hogyan zajlott ez a folyamat? Erről kérdeztük az MVM-et.
- Milyen környezetvédelmi és fenntarthatósági célok vezérelték az MVM Csoport zöldkötvény-kibocsátását?
- A keretrendszer felállításával az MVM a finanszírozási stratégiáját összhangba kívánja hozni küldetésével és fenntarthatósági célkitűzéseivel. Az MVM álláspontja szerint a zöld kötvény, mint finanszírozási eszköz révén a Csoport rendelkezésére álló források hatékonyan irányíthatók a Csoport fenntarthatósági céljainak elérésére irányuló projektekbe, amelyek legfontosabb hosszú távú célja, összhangban a Nemzeti Energia- és Klímatervvel, 2050-re a nettó zéró kibocsátás elérése.
A kibocsátói döntés meghozatalakor a befektetői oldal elvárásai szintén jelentős szempontot képviseltek. A szigorodó jogszabályi feltételek hatására a befektetők növekvő érdeklődést mutatnak a különféle zöld finanszírozási eszközök iránt, amelyek révén mérni tudják hozzájárulásukat egy fenntarthatóbb pénzügyi rendszerhez.
- Milyen zöld projektek és beruházások finanszírozására használják a kibocsátott kötvényekből származó forrásokat?
- Az MVM számára a zöld átállás legnagyobb kihívását az energiarendszerhez csatlakozó, időjárásfüggő megújuló energiatermelő egységek növekvő száma és teljesítménye jelenti. A rendszerben ugyanis fenn kell tartani az egyensúlyt, és az energiának minden időpontban a szükséges mennyiségben kell rendelkezésre állnia. Nagyon leegyszerűsítve, egy példán keresztül bemutatva a problémakört, az átlagos lakossági fogyasztó télen fűti és nyáron hűti a lakását, hétvégén főz, esténként felkapcsolja a villanyt, tévét néz, bekapcsolja a számítógépét, mos és mosogat stb. A gyárak, irodák pedig napközben üzemelnek. Vagyis az országos energiaigénynek van egy napi/heti/havi rutinja. A napelemek ettől teljesen függetlenül, akkor termelnek áramot, amikor süt a nap. Akkor viszont sokat. Ez meglehetős kihívások elé állítja az MVM Csoportot. Meg kell oldani, hogy a lehetőségekhez képest a legolcsóbban álljon elő a szükséges mennyiségű villamosenergia, a legkevesebb megtermelt áram vesszen el, és mindig fedezve legyen az aktuális energiaszükséglet.
Ennek megfelelően, az MVM Csoportnál a zöld beruházások nagy részét a villamosenergia-hálózat felkészítésére, kisebb részét különböző megújuló energiatermelők építésére / megvásárlására fordítjuk. Emellett más különleges és fontos tevékenységek, innovációk is szerepelnek a “zöld listán”, többek között alacsony kibocsátású közúti közlekedést lehetővé tévő infrastruktúra kiépítése (elektromos töltőhálózat), épületek energiahatékonyságának javítása, hidrogéngyártás és energiatárolás.
- Milyen szereplői vannak/voltak a zöldkötvény-kibocsátási folyamatnak? Kinek, milyen szerepe volt ebben az összetett munkában az MVM-nél? (pl. befektetési szolgáltatók, SPO, befektetők, jogi és pénzügyi tanácsadók, belső csapat stb.) Mennyi ideig tartottak az előkészületek?
- Az első gondolat, hogy zöld kötvényt bocsássunk ki, 2022 decemberében született meg, és ezt követően indultak meg az előkészületek: menedzsment és tulajdonosi döntések, ajánlatkiírások, résztvevők kiválasztása, szerződéskötés. A kick off-tól számítva a munka 12 hetet vett igénybe.
Ez a 12 hét nagyon fegyelmezett közös munkáról, a határidők precíz betartásáról szólt, több, párhuzamosan futó workstreamen.
A szokásos kötvénykibocsátással kapcsolatos dokumentációs, marketing, due diligence, könyvvizsgálói feladatokban az MVM munkaszervezete már szerzett tapasztalatokat a 2021-es eurókötvény-kibocsátás során. Köszönhetően annak, hogy a projektben részt vevő kollégák, a global coordinator bankok, a jogi irodák és a könyvvizsgáló szerepek nem változtak, az MVM tudott támaszkodni a korábban kialakított prospektusra, befektetői prezentációra és a kialakított folyamatokra.
A fentiekkel párhuzamosan futott a „zöld folyamat”. Ebben a finanszírozási területet leginkább a környezetvédelem és a projektportfólió-menedzsment osztályon dolgozó kollégák segítették. Nélkülük a zöld keretrendszer nem állt volna fel. Munkájukat külső tanácsadó, az IFUA Horváth és az MVM leányvállalata, az MVM ERBE Zrt. támogatta az EU Taxonómiához kacsolódó dokumentáció strukturált összeállításával. A zöld keretrendszer felállítását az ESG tanácsadóként közreműködő BNP Paribas tartotta kézben. A külső szakértői validálást „second party opinion”, vagyis SPO, a nemzetközi ESG tanácsadó cég, az ISS Corporate Solutions Inc. végezte.
- Milyen előnyei vannak/voltak a kötvénykibocsátáson keresztüli forrásbevonásnak más típusú forrásbevonáshoz képest (pl. bankhitel)?
- Az MVM Csoport az elmúlt években gyors növekedésen ment keresztül, ami a finanszírozási igények növekedését hozta magával. Más nagyvállalatokhoz hasonlóan az MVM korábban szinte kizárólag bankoktól vett igénybe külső finanszírozást, és ma is ez a legfontosabb finanszírozási forrás. 2020 év végén azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a pénzintézetek többsége megközelítette vagy el is érte az egy ügyfélcsoporttal szemben vállalható maximális kötelezettségvállalási összeget (lending limit). Ezt felismerve a kötvénykibocsátás maradt az optimális külső finanszírozási forrás. 2021-ben az MVM forint- és eurókötvényeket, 2023-ban pedig dollárkötvényt bocsátott ki. A kötvénykibocsátások jelentősen hozzájárultak a cégcsoport növekedéséhez szükséges forrásokhoz, valamint a forrásdiverzifikációs szempontokhoz is. Mindemelett a kötvénykibocsátási folyamat olyan szervezeti, riportálási, compliance és fenntarthatósági követelményeket támasztott a vállalattal szemben, amelyek hozzásegítik egyik fontos stratégiai céljához, hogy nemzetközi sztenderdek szerint működő cégcsoporttá váljon.
- Milyen kritériumokat kellett figyelembe venni az SPO és a kibocsátásban közreműködő pénzügyi szervezetek kiválasztása során? Hogyan zajlott a folyamat? Milyen kihívásokkal találkoztak a kibocsátási folyamat során?
- A kérdést ketté kell választanunk, mivel a két kiválasztási folyamat egymástól függetlenül futott. Mindkét esetben az MVM Csoport beszerzési protokollját követtük az ajánlatok kiírása és értékelése során is. Végül összesen 7 bankot választottunk ki: a két global coordinator (GloCo) a BNP Paribas (ők vitték a zöld streamet is) és a JP Morgan lett, az ún. joint bookrunner szerepkörön a Banca Intesa, az ING, a Bank of China, a Goldman Sachs és a Raiffesien Bank osztozott.
A potenciális SPO-k listájára a zöld keretrendszert készítő a BNP Paribas tett javaslatot, és minden szolgáltató rákerült, amelyet a nemzetközi befektetők a BNP Paribas szerint elfogadnak. A kiválasztás az ár és a szakmai tartalom alapján történt. Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy az egyik ilyen szakmai szempont az SPO kiválasztásnál az volt, hogy vállalják magyar nyelvű dokumentumok vizsgálatát, mert a hatósági engedélyek és egyéb hasonló hivatalos dokumentumok csak magyar nyelven állnak rendelkezésre – az SPO-k ugyanakkor többnyire nem rendelkeznek magyar nyelven beszélő személyzettel. Az ISS sem, de vállalta, hogy megoldja. Szerencsére megtaláltuk egymással a hangot, és a nyelvi bizonytalanságokat mindig sikerült tisztázni, amiben az IFUA Horváth által jól strukturált formában rendelkezésre bocsátott, és ezáltal könnyen kereshető és értelmezhető dokumentáció nagyon sokat segített.
- Melyek a legfontosabb elemei az MVM zöld finanszírozási keretrendszerének?
- Az MVM zöld keretrendszere az ICMA által előírt szerkezetet követi. Első lépésben a forrás majdani felhasználását definiáltuk. Az ICMA által rendelkezésre bocsátott listából az MVM az alábbi témákhoz kapcsolódó beruházásokat tette a keretrendszer alá:
- Második lépésben azt a folyamatot és szempontrendszert határoztuk meg, hogy az MVM Csoport által végrehajtott összes beruházás közül melyiket és hogyan fogjuk beválogatni a zöld kötvény - vagy majd később esetleg egy másik zöld konstrukció - által finanszírozott beruházások közé. Szükséges volt tisztázni, hogy a környezeti fenntarthatósági szempontokat bármilyen módon sértő beruházásokat nem tekintjük „zöldnek”. Az ún. „greenwashing”-nak még a látszatát is el akartuk kerülni.
A harmadik sarkalatos pont a források kezelésének módja volt. Fontos, hogy minden befektető megnyugtatóan lássa, hogy az általa adott pénz az általa támogatott célt finanszírozza. A pénzeken ugyanakkor nincs pántlika. Amikor egy pénzösszeg beérkezik a kasszába, pontosan ugyanolyan pénzzé válik, mint az összes többi. Ki kellett tehát dolgozni egy módszert a zöld források nyilvántartásának és felhasználásának dokumentálására. Ennek megfelelően, az MVM folyamatosan követi a végrehajtott és tervezett beruházásait, EU Taxonómia szerint bevizsgálja őket, és azokat a beruházásokat, amelyek a zöld keretrendszernek megfelelnek, külön figyelem övezi.
A negyedik fő elem a jelentéstétel. Az MVM vállalata, hogy éves rendszerességgel allokációs és hatásjelentéseket tesz közzé, amit független könyvvizsgálóval előzetesen auditáltat. A jelentések összefoglalják, hogy az MVM milyen projektekre (röviden ismertetve a projektet) mekkora összeget allokált, hogy milyen környezeti hatást vár az egyes projektektől, és ezek a várt hatások hogyan teljesültek.
- Milyen módon fogják követni és jelenteni a kibocsátott kötvények által finanszírozott projektek környezeti hatásait?
- A tervezett mutatók már a zöld keretrendszerbe is bekerültek. Alapvetően azt próbálják megfogni, hogy a beruházások révén mennyivel lett szebb / zöldebb a világ. A leányvállalatok által szolgáltatott adatokat, az Integrált ESG jelentés esetében is kiemelkedő munkát végző környezetvédelmi terület gyűjti. Az adatokból összefoglaló hatásjelentés készül, amit a könyvvizsgáló auditál. Az auditált jelentést az auditor véleményével együtt az mvm.hu oldalon tesszük közzé.
A választott mutatószámok között van néhány elvárt, mint például a belépő új megújuló kapacitások mértéke, vagy az elkerült CO2 kibocsátás számszerűsítése. Ugyanakkor fontosnak láttuk jelezni, hogy az MVM számára a környezet nem pusztán a CO2 kibocsátást jelenti, ezért beválogattunk olyan mutatószámokat, amelyek pl. a madárvédelemre fordított összegeket mutatják.
- Az MVM-et díjazták is a zöld kötvénykibocsátása kapcsán. Ezúton is gratulálunk hozzá! Milyen megmérettetés volt ez és mit jelent ez a díj az MVM Csoport számára?
- A Bonds, Loans & ESG Capital Markets CEE, CIS & Türkiye Awards 2014 óta ismeri el a leginnovatívabb és úttörő ügyleteket a szuverén, vállalati- és pénzintézeti kibocsátók és hitelfelvevők részéről. Idén 2023. november 15-én Isztambulban az iparág legjelentősebb szereplőinek részvételével megtartott eseményen az MVM Zrt. 750 millió USD zöld kötvénye nyerte az év legjobb ESG kötvénye díjat.
A 2023. júniusi kötvénykibocsátás során a nemzetközi befektetők részéről tapasztal kiemelt érdeklődés igazolta, hogy az MVM Csoportot a nemzetközi színtéren is elismert szereplőként, megbízható partnerként kezelik a pénzügyi piacok szereplői. A bevont forrást az MVM Csoport a nemzeti és vállalati fenntarthatósági célok elérése érdekében végrehajtandó beruházásainak finanszírozásához és refinanszírozásához használja fel, ezzel is elősegítve a nemzeti energiastratégiában lefektetett dekarbonizációs célok teljesülését.
- Tervezi-e és milyen mértékben az MVM növelni a zöldkötvény-kibocsátásokat és milyen területekre fognak koncentrálni a jövőben a fenntarthatóság előmozdítása érdekében?
- Az MVM új, középtávú stratégiája elfogadás alatt van. Az új stratégia várhatóan egyebek mellett jelentős megújuló beruházásokat és hozzájuk kapcsolódó hálózatfejlesztéseket, energiatároláshoz és alacsony kibocsátású közlekedési infrastruktúra kiépítéséhez kapcsolódó célokat fogalmaz meg. A tervezett beruházások forrásainak biztosításához egyebek mellett új zöldkötvény-kibocsátás is felmerült.
A zöldkötvény-konstrukción felül továbbá felmerültek egyéb típusú zöld finanszírozási konstrukciók is, például fenntarthatósági célokhoz kötött (sustainability linked) kötvények vagy akár Schuldschein kibocsátás. Szintén szóba jöhetnek különféle szindikált vagy klubhitelek, bilaterális hitelek.
Az MVM ugyanakkor jelentős EU-s forrásokra (kedvezményes hitellehetőségek, vissza nem térítendő támogatások) is számít a zöld átmenet finanszírozási kihívásainak áthidalására.
A szerző vezető tanácsadó
