Ezért különösen fontos a stratégiai fókuszpontok és prioritások rögzítése, hiszen a megváltozott környezeti feltételek hatására a korábbi stratégiai prioritások akár radikálisan is átalakulhatnak. A transzparens stratégiai prioritások kijelölése teremti meg az alapját a differenciált költségcsökkentésnek. A differenciált megközelítés kulcsfontosságú, mivel a különböző szervezeti egységeket, termékeket, ügyfeleket és értékesítési csatornákat eltérő módon érintheti a válság.
Lényeges az is, hogy a kritikus időszak alatt is jól teljesítő területeket ne gyengítsük a költségcsökkentés keretében. A Horváth & Partners által végzett CxO felmérésből is az látszik, hogy a vállalatvezetők sem a fűnyíróelvű költségcsökkentést részesítik előnyben. Adódik a kérdés, hogy akkor milyen szempontokat kell alkalmazni a hatékonyságnövelés végrehajtása során.
A költségcsökkentésre vonatkozó tervet célszerű olyan kezdeményezésként meghatározni, amely lehetőséget teremt a szervezet és a folyamatok felülvizsgálatára, a berögződött szervezeti gyakorlatok újragondolására, a folyamatok standardizálására, az automatizálási potenciálok azonosítására és a szinergiák realizálására. Ez természetesen többletmunkát jelent, de a projekt eredményességét tekintve kulcsfontosságú.
- A költségcsökkentés kapcsán fontos a top-down és a bottom-up módszertanok együttes használata, hiszen a két megközelítés együttes alkalmazása biztosítja a hatékonyságnövelés sikerességét. A top-down megközelítés kijelöli a célokat és megteremti a vezetői elköteleződést, míg a bottom-up megközelítés növeli a munkatársak elköteleződését, továbbá a kollégák bevonásával és a tevékenységek átfogó elemzésével segít a megtakarítások széles körének azonosításában.
A szervezeti kapacitásokat bottom-up mérés keretében érdemes felülvizsgálni, majd a létszámpályát a jövőbeli kapacitás és kompetencia igényeknek megfelelően kell kialakítani. A szinergiahatások kapcsán érdemes megvizsgálni a centralizációban és a különböző támogató területek átalakításában rejlő potenciálokat is.
- A költségcsökkentési projektek sikeressége szempontjából az egyik legfontosabb tényező a megfelelő kommunikáció. Ezért a hatékonyságnövelési projekt tervének fontos részét kell, hogy képezze egy integrált kommunikációs terv, amely tartalmazza, hogy ki, kinek, mit, mikor, hogyan és milyen csatornán kommunikál. A kommunikációs tervben fontos szerepet kell, hogy kapjon a kulcsemberek felé történő kommunikáció, mivel a kulcsemberek megtartása és motiválása kritikus fontosságú a vállalat hosszú távú hatékony működése szempontjából.
A válság a kínai nyelvben két szóból tevődik össze, a veszélyből és a lehetőségből. Annak érdekében, hogy a válságból a vállalat megerősödve tudjon kikerülni, a költségek csökkentésén túl fontos a folyamatjavítási, szervezetalakítási lehetőségek kihasználása. Ez akár a versenyelőny forrása is lehet a válságot követően, vagy akár már a válság során is.