Jövőre már majdnem minden italos dobozt és palackot kötelező lesz visszaváltani. Azokat is, amelyek most még eldobhatók. Az új rendszert a MOL csoport egyik tagjának, a MOHU Zrt.-nek kell kialakítania és működtetnie, viszont a felkészülés a gyártóknak és a kereskedőknek is hatalmas feladatot jelent, s az idő egyre fogy.
Magyarország 2024 januárjára tűzte ki az egyszer használatos PET, fém és üveg italcsomagolások visszaváltását (lásd keretes írásunkat).
Az új rendszerben (Deposit Return Scheme, DRS), az eldobható (egyutas) csomagolásokhoz kapcsolódóan visszaváltási díjat számítanak fel a gyártók és a kereskedők. Ezt azonban a fogyasztó visszakapja, ha visszaviszi az üres csomagolást egy gyűjtőpontra. Ebből a szempontból hasonló lesz a rendszer ahhoz, amely most még csak az újrahasználható (többutas) italcsomagolásokra működik.
A visszagyűjtés azonban másmilyen lesz az egyutasoknál. Míg a többutas rendszer szereplői a gyártók, a kis- és nagykereskedők és a fogyasztók, addig az egyutas rendszernek van egy új szereplője, a DRS üzemeltető (operátor), azaz Magyarországon a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. Ez a vállalat felelős a rendszer kiépítéséért és operációjáért, tulajdonosa a működéshez szükséges eszközöknek, koordinálja a pénzügyeket és a begyűjtést.
Az egyutas rendszerhez hulladékhasznosítók is kapcsolódnak, hiszen míg a többutas csomagolásokat a gyártók újratöltik, itt erre nincs mód. Arra viszont van, hogy a begyűjtött csomagolásokat alapanyagként újrahasznosítsák.
A gyártók befizetik majd a DRS-üzemeltetőnek azt a visszaváltási díjat, amelyet a kereskedőknek kiszámláztak. Ebből fogja majd az operátor megtéríteni a kereskedőknek vagy a független begyűjtőknek a csomagolás visszaváltási díját, amelyet az említettek visszaadtak azoknak a fogyasztóknak, akik visszavitték az üres csomagolást.
Tehát az operátor az, aki a begyűjtött csomagolásokat eljuttatja a hasznosítóknak, rajta fut keresztül a visszaváltási díj, s koordinálja, üzemelteti a rendszert, végzi az elszámolást.
Az induláskor várhatóan lesz egy átmeneti időszak jövő január-februárban. Ebben a két hónapban a gyártók még árusíthatják a régi, visszaváltási díj nélküli italokat, miközben már megkezdik az új, visszaváltási díjas termékek eladását.
A rendszer az árucikk vonalkódja alapján azonosítja a visszaváltási díjas termékeket. Ennek alapján tudják majd eldönteni a visszaváltó automaták, hogy az adott termékért valóban visszajár-e a díj. Az italcsomagoláson lesz egy kötelező jelölés (ábra) is, ez azt mutatja meg, hogy a termék egyutas vagy többutas-e, s mennyi a hozzá tartozó visszaváltási díj.
Egy ilyen rendszer bevezetése jelentős beruházással jár, több tízmilliárd forint költségre lehet számítani. A MOHU a rendszer létrehozásához és működtetéshez csatlakozási és szolgáltatási díjat kap majd a gyártóktól. Az EU-ban érvényes szabályozás szerint ugyanis a gyártó a felelős egy termék teljes életciklusáért, beleértve a termék visszagyűjtését és újrahasznosítását. A csatlakozási díj a rendszer kiépítését, a szolgáltatási díj a működtetését fedezi. A kereskedőknek viszont a MOHU fizet majd kezelési díjat, cserébe azért, hogy visszaveszik a csomagolásokat s kifizetik értük a visszaváltási díjat.
A 400 négyzetméter feletti eladóterülettel rendelkező élelmiszerkiskereskedők számára kötelező lesz a visszaváltás. Ezeknél automatát állítanak fel, amely vouchert nyomtat majd, s ezt le lehet vásárolni. De lesz mobilapplikáció is, amelynek segítségével a visszavitt csomagolások díját azonnal átutalják majd a fogyasztó bankszámlájára. A díjat fel is lehet majd ajánlani jótékony célra.
A gyártóknak regisztrálniuk kell a termékeiket a MOHU rendszerébe még 2023-ban. Ez mintegy 20-30 ezer cikkszámot jelent. Ha a kéthónapos átmeneti időszak után, 2024. március 1-től még van eladandó régi csomagolású terméke egy gyártónak, azokat át kell címkéznie.
Kockázatot jelent, hogy ha nehézkes a visszaváltás – például nincs elég átvételi pont vagy kevés az automata -, akkor a fogyasztók szemében a kereskedők és a gyártók reputációja is csökken. Különösen, hogy a visszavételi díjat áremelésnek tarthatják, ha még nem elég tájékozottak a visszaváltásról. Ráadásul az olcsóbb termékeknél nagyobb arányú áremelést érzékelhetnek, hiszen a visszaváltási díj egységes lesz, várhatóan 50 forint.
Az új rendszer kiépítése komplex feladat, a vállalatokon belül sok szervezeti egységet érint. Csak néhány példa. Meg kell kötni a szerződéseket a MOHU-val. Mivel az italnak lesz áfája, de a csomagolásnak várhatóan nem, ezt az ügyviteli rendszerben módosítani kell. A pénzügyi hatásokról szimulációt, forecastot kell készíteni. A régi csomagolásokat ki kell futtatni, s az átmeneti időszak után már csak az újakat lehet árusítani, ez a készletezésben, raktározásban jelent nagy feladatot. A termékeket újra kell listázni a kiskereskedelmi partnereknél. A változásokat pedig kommunikálni kell.
A kereskedőknek is regisztrálni kell az italcsomagolások visszaváltási rendszerében, esetükben ez már folyik. A 400 négyzetméter feletti eladótérrel rendelkezőknek kötelező lesz csatlakozni a rendszerhez. Nekik számolniuk kell azzal, hogy bizonyos időszakokban – például szombat délután – sokkal nagyobb forgalma lesz a visszaváltó automatáknak, mint máskor. Ha ilyenkor sokat kell várni, a vásárlók idegesek lesznek. Az automatákat üríteni kell, ez is idő, de el is romolhatnak, s meg kell őket javíttatni. A csomagolásért kapott levásárolható vouchereket adminisztrálni kell. Az átmeneti időszakban a termékeknek két cikkszámuk lesz majd, a régi és az új, ez is plusz adminisztrációs teher, illetve készletgazdálkodási feladatok is járnak vele.
Az önkéntesen csatlakozó kis forgalmú kereskedőknek kézi visszavételi folyamatot kell kialakítaniuk. Ha nem csatlakoznak, az versenyhátrányt okozhat, hiszen akkor náluk nem lehet majd levásárolni az eldobható csomagolások visszaváltási díját. Márpedig becslések szerint a voucherekből 150 milliárd forint elkölthető pénz kerül a vásárlókhoz, nem jó, ha egy bolt ebből nem részesedik.
S ahogy a gyártóknál, úgy a kereskedőknél is számos vállalati területet érint az átállás. Náluk is lesz bőven dolga a jogi osztálynak, az IT-nek, a logisztikának, az értékesítésnek, a marketingnek és másoknak.
Nem szabad tehát késlekedni a felkészüléssel. Az italcsomagolások visszaváltási rendszerének nemsokára működnie kell.
Szerzők:
Kiss Viktória, vezető tanácsadó
Szihalmi Balázs, tanácsadó
Varga Bálint, kereskedelemért és FMCG-ért felelős partner
Milyen italcsomagolásokkal kell részt venniük a gyártóknak a 2024-ben induló rendszerben?
